Egyik kutya, másik eb. Ennél a közmondásnál semmi, de semmi sem jellemzi jobban a politikusainkat.
Itt van mindjárt a legfőbb közjogi méltóság, a Köztársasági Elnök. Állítólag népszerű, bár ez inkább az tisztségének, mint a személyének szól. Egyre több helyen hallom, hogy nem értik. Nem értik, hogy mikor, miért milyen minőségben szólal, vagy nem szólal meg. Nem úgy tűnik, mint aki fel tudott nőni a feladathoz, mint aki el tudja fogadni a saját maga által emelt korlátokat. A köztársasági elnök és az alkotmánybíró még köszönőviszonyban sincs egymással. Kár, hogy egy emberbe szorultak bele.
Persze ellenjelölt sem lett volna jobb, hiszen Szili Katalin, a házelnök mindent megtesz azért, hogy a „Tisztelt Ház" hiteltelenné váljon.
Az első emlékezetes húzása a tiltott helyen dohányzó képviselők ügye volt. Egy tévéstáb lefilmezte és közreadta, hogy a képviselő urak és hölgyek megsértik a saját maguk által hozott (a nemdohányzók védelméről szóló) törvényt.
Az ugye egyértelmű, hogy a törvényhozóknak kutya kötelességük lenne a törvények betartása.
Hát Szili Katalin szerintem, ezért jól ki is tiltotta a tévéseket a parlament épületéből.
Most itt a második frocli az állam polgárainak.
Az ugye egyértelmű, hogy minden fillér jövedelmünkkel el kell számolnunk. Ez az elmélet a képviselőkre eddig sem vonatkozott. Most a kormányfő azt szerette volna, ha olyan szabályozás lép életbe, ami a képviselők munkáját és költségtérítéseit átláthatóbbá teszi.
Szili reakciója, hogy a javaslatok rontják a parlament és az országgyűlési képviselők egyébként is megtépázott tekintélyét.
Szerintem meg az ilyen reakciók rontják.
Mert az állampolgár nem hülye.
Tudja, hogy a zavarosban lehet halászni igazán.