Az én házam, az én váram. Ősi igazság, de nem mindig segíti elő a békés egymás mellett élést.
Jelenleg kertvárosi övezetben lakom. Néhány utcával arrébb egy néni baromfit nevel. Szó szerint, mert el nem adja, le nem vágja őket. Ráadásul a kertje vetekszik egy kisebb hulladéklerakóval. A szomszédok már-már megőrülnek a legyektől, a bűztől, és a zajtól, mert a majd száz baromfi nem kis zajjal jár. Megértem őket.
Ugyancsak pár utcával arrébb maszek asztalos üzem van. A szomszédokat itt is az őrületbe kergeti a zaj, mert ha van megrendelés szombaton is dolgoznak. Megértem a szomszédokat.
Persze van saját élmény is, amióta a szemben lévő házat megvette a hátsó telekszomszéd és a kertből focipályát épített a gyerekeinek. A ház meg hétvégenként házibulitól hangos. Persze őket nem zavarja, mert nem feléjük árad a zaj.
Az én házam, az én váram igazsága addig terjed, amíg ez a környezetet nem zavarja. Az ember az otthonában nyugalomra vágyik. Ahhoz meg joga van.
Mégis van, amikor ezzel a joggal nem élnek, hanem visszaélnek, vagy megpróbálnak visszaélni.
Vannak, aki vasút mellett építkeznek, majd zajvédő falat követelnek.
Vannak, akik légifolyosó alatt építkeznek, és követelik a légiforgalom elterelését.
Vannak, akik ártéren építkeznek és gátat, no meg árvíz idején állami segítséget követelnek.
Vannak, akik szeméttelep mellé költöznek és zavarja őket a büdös.
Tudták, hova építkeznek, ismerték ismerniük kellett az előnyeit és a hátrányait egyaránt a kiválasztott helynek. Döntöttek. A hátrányok megszüntetését mégis a köztől várják. Az államtól, az önkormányzattól.
Nem értem, ha így döntöttek, miért nem vállalják a következményeket?
Mindez arról jutott eszembe, hogy a hvg értesülése szerint hajógyári szigettel szembeni Marina Part lakói tiltakozására perli Újpest Önkormányzata a Sziget Fesztivált. Csupa olyan ember tiltakozik, aki úgy költözött oda az elmúlt egy-két évben, hogy tudott a mára 15 éves fesztiválról.
Vannak olyan körülmények (útépítés, fesztivál, vagy akár egy kocsma) ami csorbítja a szerzett jogokat. Ezeket a jogokat meg kell védeni, vagy a kárt szenvedőt legalább kompenzálni kell.
Különben, meg viselje mindenki a döntése következményeit. Csendben, békében .
