A parancs, az parancs. - monda B. őrmester még '87-ben, a híradós kiképzésünk során. - Megbaszni (sic!) nem szabad, mert szaporodik.
Éppen a parancsok végrehajtásáról tartott kiselőadást a szakasznak.
Ha távbeszélőkészüléken kapnak parancsot, azt rögzíteni kell, vagy a TBK-ban, a beszélgetési naplóban. A TBK az Alegység-ügyeletesi asztalon van, a beszélgetési napló a híradó autókban. A TBK nem a távbeszélő készüléket jelenti, azon a parancsot kapják oktatott tovább -, hanem a Távbeszélő Könyvet.
Ha nem írják fel, hogy kitől, milyen parancsot kaptak, akkor bármit is csinálnak, azt a saját felelősségükre teszik.
Ha nem egyértelmű a parancs, akkor kérdezzenek vissza. Inkább magukat nézzék hülyének, mint a hadbíróságon kelljen magyarázni a bizonyítványukat. Csak a hülyék hiszik magukat okosnak.
Ő már csak tudja. - gondoltuk.
Ez itt a néphadsereg. Itt szépek lehetnek, de okosak nem. - folytatta. -A parancsot megtagadni nem lehet, csak ha bűncselekmény végrehajtására vonatkozik. Ha nem ért egyet valaki a paranccsal azt megmondhatja. Ha meri. Ha nem meri, akkor bármit is csinál, azt a saját felelősségére teszi. Értve vagyok? - fejezte be az okítást.
Igen, őrmester elvtárs! - vágta rá a szakasz.
Gondolom, ma sincs ez másképpen egyenruháséknál, ezért is nem értem a legújabb, már egyszer lezárt nyomozáshoz kapcsolódó „olajos” botrányt.
Ha a jogszabályok voltak rosszak, azért ugye nem a végrehajtó, hanem a jogalkotó alkalmatlanságát bizonyítja. A képviselők hozzá nem értése, meg nem lehet újdonság senkinek.
Ha valaki egy dodonai ukázt, rosszul értelmezett szervilitásból jogsértően hajtott végre, akkor csak B. őrmestert tudom idézni: Ha nem egyértelmű a parancs, akkor kérdezzenek vissza. Inkább magukat nézzék hülyének, mint a (had)bíróságon kelljen magyarázni a bizonyítványukat. Csak a hülyék hiszik magukat okosnak.
Ha nem történt semmi, akkor marad anyukám igazsága, Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani!
Különben csak legendák gyártódnak, isten tudja, hogy mennyi valóságtartalommal.