Először nem akartam a romániai EP választásról írni, de tegnap Alexandra ”Édes hazám” című írásában heroizálta Tőkés Püspököt, hát visszatérek ennek a pozitív férfiúnak a kampányára.
Tegnap felkerült egy írás a NOL-ra Tőkés László védelmében. Az Alexandra által lefestett Tőkés László egy a kisszerűségen, saját érdekein felülemelkedő hős, aki csak a magyarság ügyét, annak mind szélesebb körű képviseletét tekinti céljának.
1989-ben én is ilyennek láttam Tőkés Lászlót. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán. Az EP választások során úgy láttam, hogy Tőkés püspök nem a magyarság érdekeit tartja elsődlegesen szem előtt, hanem az RMDSZ EP képviseletét akarja megfúrni.
A hétvégi győzelmi ünnepen a püspök kifejtette, hogy a reményteljes önbizalomtól duzzadó magyar politizáláshoz kell visszatérni. Ehhez áttörésre van szükség, ami az anyaországban érlelődik, Erdélyben már meg is érett.
Ez késztetett arra, hogy elővegyem a püspök kampánystábjának november 21-i levelét. Hát ez a levél, nem a reményteljességről szól. Ez egy kicsinyes, mondhatni sunyi írásmű, aminek egyetlen célja, hogy elhitesse a választókkal, hogy az RMDSZ-nek nincs esélye. Ha nem Tőkésre szavaznak, akkor nem lesz a romániai magyarságnak képviselete az EP-ben.
Közlemény Markó Béla RMDSZ-elnök kampánylevele kapcsán
Markó Béla elnök úr névre szóló levelet küldött ki számos romániai magyar választópolgárnak. Ez jogában áll. Elítéljük viszont, hogy az Elnök úr végső erőfeszítésként a negatív kampányt immár személyre szólóan is kiterjeszti, hiszen levele végén a többek közt ezt írja: Bárki bármit is mondjon, csakis az RMDSZ-nek van esélye magyar képviselőket küldeni Brüsszelbe, a másra adott szavazatok veszendőbe mennek. Emlékeztetnénk az Elnök urat arra, hogy a választási törvény szerint a pártlisták csak akkor számítanak bejutónak, ha a szavazatok minimum 5 százalékát összegyűjtik, ezzel szemben a független jelölt egészen pontosan a szavazatok 2,83 százalékával már bejutottnak számít! Számszerűen: 7 millió érvényes szavazatból Tőkés László 200.000 szavazattal képviselő, míg a pártlistának 350.000-re lenne szüksége.
Első megjegyzésem. Összesen 358.435 szavazatot kaptak a magyar jelöltek. Tehát, ha Tőkés püspök elfogadja az RMDSZ listán a helyet, akkor is bejut, sőt a jelenlegi négy helyett öt képviselője lett volna a romániai magyarságnak. Még úgy is, hogy a 2004-es választásokhoz képest 175.000-rel kevesebben mentek el szavazni a romániai magyarok. Külön-külön - a megosztásnak köszönhetően - a kampánylevélben szereplő mennyiséget egyiküksem érte el.
Nem kell a Bolyai Appendixe ahhoz, hogy belássuk: 2,83 százalék majdhogynem a fele az 5 százaléknak, tehát Tőkés Lászlónak kétszer nagyobb az esélye az EP-képviselőségre, mint a pártlisták jelöltjeinek.
Második megjegyzésem. Mi ez, ha nem kisstílű, negatív kampány? Ez lenne a teljes magyarság minél szélesebb körű képviseletére való törekvés? Nem, ez az RMDSZ EP-ből való kiszorítására tett kísérlet. Ez fideszül úgy hangzott nem is olyan régen, hogy rosszabbul élünk, mint négy éve.
Nagyobb aggodalomra ad okot ellenben az, hogy az internetes felületeken megjelentek szerint az RMDSZ az Iskola Alapítvány adatbázisát használta a levelek kiküldéséhez. Bizonyítékként a levél címzése fölött szereplő azonosító szám és egy korábbi, az Iskola Alapítvány által küldött kiértesítőben szereplő azonosító szám megegyezését hozzák fel a felháborodott világhálós naplóírók.
Amennyiben bebizonyosodik ez a feltételezés, akkor az RMDSZ bizalmas adatokkal élt vissza: mindazokéval, akik támogatásokat, ösztöndíjakat pályázva megadták elérhetőségeiket, adataikat. (Ráadásul immár nem csak román, hanem magyar állami közpénzen is kampányol, hiszen az Iskola Alapítvány működését, így az adatbázis létrehozását a magyar állam által biztosított közpénzekből finanszírozták.)
Harmadik megjegyzés. Nem ismerem a romániai adatvédelmi törvényt, de mintha az Iskola Alapítványt az RMDSZ hozta volna létre. Legalábbis az alapítvány honlapja alapján. Mindenesetre az adatbázis esetleges felhasználásából, levezetni, hogy az RMDSZ román és magyar állami pénzek felhasználásával kampányol, durva csúsztatás. Ez akkor lenne igaz, ha az alapítvány választási anyagok elkészítését finanszírozta volna. Azt tessenek bizonyítani, hogy az ominózus levelek az alapítvány nyomtatóin, az alapítvány papírjára készültek, és azt az alapítvány pénzén, az alapítvány borítékjaiban postázták. Vagy legalább a négyből egyet.
Túl azon, hogy ez törvénybe ütköző cselekedet, ráadásul Kelemen Hunor a Krónika napilapban napvilágot kampánystratégiájuk kapcsán tagadta az adatbázis kampánycélokra való felhasználásának lehetőségét (fogalmazhatunk úgy is, hogy már megint hazudott), felhívjuk minden erdélyi magyar figyelmét arra a veszélyre, amit ez a lépés magában rejt: mi a biztosítéka annak, hogy más körülmények között, másfajta nyomásra az RMDSZ nem adja el, nem adja ki adatainkat reklámcélokra, titkosszolgálatoknak stb.?
Negyedik megjegyzés. Ez bíz fenyegetés a Szekuval. Árulózás. Az adatok kezelését feltehetőleg Romániában is törvények szabályozzák, nem hiszem, hogy az RMDSZ a jogosulatlan adatkezelésbe kezdene.
Ez az utólsó bekezdés azt sugallja, hogy az ellenfél (ellenség) azaz RMDSZ semmibe veszi a törvényeket, sőt akár a saját anyját is eladná a hatalomért. Mi ez, ha nem lejárató kampány?
Mellesleg az adatok megszerezhetőek a Transilvania Banktól is, aki az ösztöndíjakat, támogatásokat kezeli.
Ezért ezen lépés ellen határozottan tiltakozunk.
Tőkés László kampánystábja
2007. november 21.
Nos, a negatív kampány részben bejött. Részben, mert a püspök úr bejutott az EP-be, ami szerint isten célját mutatja. A püspök úr önhittsége már-már határtalan.
Vissza Alexandrához. Ma, a tragikus emlékű népszavazás évfordulóján merítsünk bátorságot Tőkés László példájából, és ne hagyjuk magunkat sem megbélyegezni sem megfélemlíteni.
Ja, inkább fenyegessünk, és félemlítsünk meg…
