A császár felvette az oktató pozitúrát. Kezdem azt hinni, hogy tévedtem. Nem, ő nem lehet a Sötétruhás fiú, vagy a Vándor Jampi reinkarnációja, inkább báró Münchausené. Eleinte halkan beszél a másik kettőhöz. Nem hallom, hogy mit, de azután felszáll az éjszakai műszak. Innen már előadást nézek.
A császár felvette az oktató pozitúrát. Kezdem azt hinni, hogy tévedtem. Nem, ő nem lehet a Sötétruhás fiú, vagy a Vándor Jampi reinkarnációja, inkább báró Münchausené. Eleinte halkan beszél a másik kettőhöz. Nem hallom, hogy mit, de azután felszáll az éjszakai műszak. Innen már előadást nézek.
„Végre tavasz van. Nincs több építkezés, megyek vissza a kertbe. Az ügyvéd úr már telefonált, hogy kezdeni kéne. A kert, az az igazi. Egyszer talán az iskolát is befejezem. A kertészetit. Csak a záróvizsgák hiányoznak, de meg vagyok én nélkülük.
Kezdhetem növeszteni a hajam, mert a kertészkedéshez három dolog kell. Szakértelem, érzék és lófarok. Már ha értitek…”
Ez már az éjszakai műszakból hazatérő nőknek is szól. Tudja - látszik, hogy tudja - hogy figyelik minden szavát. Félszemmel lesi a reakciót, meg egy vörös hajú fenekét.
„A kertészeti utolsó évében jelentek meg az ügyvédék. Addig is dolgoztunk ennek-annak, de azt a tanárok szervezték. Le is nyúltak minket rendesen.
A kollégium felé mentünk, amikor az ügyvéd úr kiszólt a kocsiból. Melót ajánlott. Két hét múlva kerti-partit rendeznek, meg kéne csinálni a kertet... elvállalom-e? Mondtam, hogy látnom kéne, de valószínűleg elvállalom. Nem mondom, nagy a kertjük... de láttam, hogy egy hét alatt – suli után – rendbe kapom. Meg is lett. Meg az ügyvédné is kétszer. Tízzel öregebb nálam, de úgy néz ki, mintha huszonéves lenne. Fostam is, hogy meg ne tudja a férje. Gondoltam simán kitekerné a nyakam.
Amikor elkészültem kifizetett az ügyvéd úr. Annyi pénzt adott, amennyit anyám egy hónap alatt keresett. Az mondta, meg van elégedve. Aztán rátett még két ötöst, hogy a felesége is. Köpni nyelni nem tudtam. Jövök-e két hét múlva? - kérdezte. Rendbe kell tenni majd ezt-azt, de ha a kerttel nem végzek akkor nem fizet. Olyan hülyén nézhettem ki mint Ádám az első Anyák Napján. De mentem. Azután már mertem az ügyvédné barátnőjéhez is. Mire vizsgázni kellett volna, annyi volt a meló, hogy alig bírtam, de lóvé is volt dögivel. Otthagytam a kertészetit…
Na, leszállunk. Öreg, egy sör meg egy feles még belefér? Bele kéne…"
A brigád és az élet császára ismét leszállnak. Lehet, hogy most láttam őt utoljára...
