Az elmúlt hónapok általam is látogatott tömegrendezvényeinek volt egy közös vonása, nem nagyon volt téma, hogy ki a magyarabb. hááát, lehet így is.
Az elmúlt hónapok általam is látogatott tömegrendezvényeinek volt egy közös vonása, nem nagyon volt téma, hogy ki a magyarabb. hááát, lehet így is.
Sőt, nem volt „monnyon le!”, nem volt „takarodj!”. Nem voltak, vagy legalábbis nem látszottak a „hagyományőrző és kulturális egyesületek”, pedig mindegyiken sok ember volt. Néha nagyon sok ember…
Mik voltak ezek?
Volt egy Critical Mass, majd 80.000 ember…
Volt egy Wink maraton, majd 1.000 ember…
Volt egy Generali futógála, 2.300 ember…
Volt egy Belvárosi Fesztivál (HS7-tel és Quimbyvel), az is párezer ember…
Az első tanulság, hogy a Szabadság téren összejövő párezer ember nem jelent automatikusan emlékműrongálást. Sőt a TV-székház felgyújtása sem kötelező eleme egy ilyen összejövetelnek. Meglepő?
No igen. Az meglepő, hogy ezen meg lehet lepődni 2008-ban.
De ami elgondolkodtatott, az a második tanulság.
A hagyományőrző és kulturális egyesületek – gyűjtőnéven gárdák – részvétele a tömegsport eseményeken. Lehet, hogy ott voltak, de nem látszottak. Pedig…
Pedig, ha én gárdát alapítanék…
Ha én gárdát alapítanék, szeretném, hogy a tagjairól mindenki az jusson eszébe, hogy tökös legény.
Mondjuk, tökös legény a Tószegi Sanyi is, hiszen egy ültő helyében képes meginni tizenhat sört és felest, sőt utána még le is fejel néhány embert a kocsmában, de én nem ilyen tökös legényekről álmodoznék.
Meg tökös legény a Király Imi is, hiszen a múltkor másodmagával pakolta ki a sarki Búfelejtő mind a nyolc gyakorló alkoholistáját, sőt hazafelé még három hajléktalant is móresre tanított, de ő sem az a fajta tökös legény, akire szükségem lenne, ha népszerűvé akarnám tenni a gárdámat…
Meg tökös legények a Pásztorok is. Főleg amikor a vörös ingükben végig vonulnak a falun. Lassan mennek, hogy mindenki lássa őket. Akinek nem tetszik a pofája, annak beverik. Azt hiszem ez sem az igazi…
Szóval a tökös legényeknek először is felismerhetőnek kell lenniük. Erre való az egyenruha. Mellesmeg ez jó üzlet is, lényeg, hogy valami hozzám – a gárdaalapítóhoz közeli - vállalkozás gyártsa az egyenruhát.
És ha már felismerhetőek a tökös legényeim, - nosza rajta! – elindítanám őket minden létező tömegsport rendezvényen. Így azután mindenki látná, hogy a gárdám csupa tényleg tökös legényből áll.
Sőt bizonyítandó az állóképességüket kötelezővé tenném részükre az indulást minden maratonin.
Mert ugye, megint más csapatosan menetelgetve erőt demonstrálni, meg megint más magunkat legyőzni például egy maratonin… és a tökös legények először magukat győzik le.