A Dr. Mezős által vezetett KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) legújabb kezdeményezését csak dicsérni lehet.
A Dr. Mezős által vezetett KÖH (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) legújabb kezdeményezését csak dicsérni lehet.
A hivatal megpróbálja a hétköznapi emberek számára érdekessé tenni a műemlékvédelmet. Kellenek az ilyen kezdeményezések. Sőt egyáltalán kezdeményezésekre van szükség.
Rég óta nem találtam olyan jó ötletet, ami a műemlékvédelem szempontjából országos jelentőségű.
Pár napja érhető el a műemlékem.hu (www.muemlekem.hu) oldal. Összefogott két szervezet - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Geocaching1 Közhasznú Egyesület - és a geósokat rászabadították a műemlékekre.
Mindenképpen hasznos, mert így a védett épületekről állagváltozást figyelemmel kísérő új felvételek készülnek remélhetőleg nap mint nap. Az első jelentés hétfőn délben futott be, már 638 épületet, azaz épített műemléket kerestek fel a geósok.
Játék a műemlékvédelemről, a műemlékvédelemért. Ráadásul az oldal létrehozásakor az a cél is meghatározásra került, hogy lehetőséget nyújtson ahhoz, hogy akár új építményekkel kerüljön bővítésre a hazai védett műemlékek listája.
Sőt a hivatal egy fotópályázatot is hirdetett az oldal regisztrált játékosai számára.
Sok sikert a játékosoknak!
Persze üröm is vegyül az örömbe.
Az oldal ugyanis nem csak a játékosokat érdekelheti.
Fontos a saját környezetünk megismerése szempontjából is. Fontos lehet úti célok kiválasztásánál, vagy csak egyszerűen egy nyaralás helyszínének megismeréséhez, de…
De a honlap képanyaga szegényes. Nem mintha információval el lenne látva az olvasó. Sok épültről csak éppen azt nem tudni, hogy mi a bánatért védték le. Biztosan szép. (Volt.) Ennek az eldöntéséhez meg képek kellenének.
Remélhetőleg a szegényes képanyag csak annak köszönhető, hogy még feltöltés alatt van, és nem annak, hogy nem áll rendelkezésre felvétel az épületről.
A fénykép hiánya néha előny. Ki örülne annak a látványnak, amit idén márciusban a földel egyenlővé tett Kőszegi Posztógyár nyújt.
Bár a honlapot nézve a dózerolásról a műemlékesek még nem tudnak.
A honlap ugyanis az tartalmazza, hogy az épület védetté nyilvánítási eljárás alatt van.
Csak szólnék, hogy már épület sincs!
Igaz, a honlap bevezetőjében ugyan szó esik arról, hogy „Nemrég több olyan esetről is lehetett hallani, amikor a földdel tettek egyenlővé olyan épületeket, amelyek az ország közös történelmi kincséhez tartoztak. Az épületeket azonban nem csak a sokszor felelőtlen befektetői érdek, hanem az ellenkezője — a nemtörődömség is veszélyezteti.”
A honlap keresési és útvonal tervezési lehetőségeit inkább hagyom... Mindenki ítélje meg igényei szerint.
Minden esetre az ötlet jó, sőt kiváló, a kivitelezésen meg még lehet javítani.
1 A geocaching (ejtsd: "geokesing", a görög geo = föld és az angol cache = rejtekhely szavakból) szabadidős tevékenység, természetbarát hobbi, játék, mely a kincskeresés ősi szenvedélyére alapozva egyesíti a modern technikát (GPS, Internet) a természetjárással, a turizmussal és az ismeretterjesztéssel.
A geocaching 2000. május 3-án indult, ekkor rejtette el Dave Ulmer az első ládát az Amerikai Egyesült Államokban, miután május elsején a GPS rendszerből eltávolították a szelektív zavarást. Maga a játék mintegy 150 éves múltra tekint vissza, ekkor még csak a földrajzilag nevezetes pontokról szóló írásbeli közlésekre hagyatkoztak a játékosok. A geocaching ettől az alapjátéktól a GPS eszköz intenzív használatában különbözik, ugyanis az elrejtett ládát a nyilvánosságra hozott földrajzi koordinátái alapján GPS eszközzel lehet a legkönnyebben megközelíteni. A GPS eszköz azonban nem feltétlenül szükséges a játékhoz, hagyományos térképpel is lehet eredményesen játszani. Érdemes megemlíteni, hogy a GPS eszköz használata egyúttal nem jelenti a láda automatikus és könnyű megtalálását, mivel egyrészt a szabadidős GPS készülékek helymeghatározási pontossága 10 méter nagyságrendű, másrészt a láda elhelyezője és a további játékosok igyekszenek a ládát elrejteni. (forrás: Wikipédia)
