Amikor a férfihang közölte a Városliget kellős közepén, hogy százvalahány kilométer után térjünk le jobbra, felröhögtünk. Jól indul a hétvége.
Amikor a férfihang közölte a Városliget kellős közepén, hogy százvalahány kilométer után térjünk le jobbra, felröhögtünk. Jól indul a hétvége.
Ez úgy öt perccel azután történt, hogy a sofőr azon morfondírozott, hogy női hangra kellett volna állítani a GPS-t, mert azt mégiscsak jobban lehet anyázni.
Irány Cserépfalu, meg a csapatépítés.
Abba most nem mennék bele, hogy egy ilyen csapatépítés a maga tizenegynéhány résztvevőjével, a bográcsozással és a szalonnasütéssel miről is szól, legyen elég annyi, hogy hasznos elfoglaltság.
Tehát péntek délután fél három. Ha jól számoltunk legkésőbb ötre minden autó odaér.
Rosszul számoltunk.
Gödöllő előtt nem sokkal figyelmeztet a tábla, baleset tíz kilométeren belül. Mivel a kihajtóig ér a sor, inkább tovább megyünk. Még vagy három percig. Utána megáll az élet. Dugó.
Telefon elő, nehogy a többiek is… Késő. Három autónk úgy párszáz méteren belül. Kiszállunk.
Most akkor kinyissuk a jägert, vagy ne? A sofőrök tiltakoznak, szerintük a pofátlanságnak is van határa. Pedig ha jobbra néznek akkor láthatják, hogy nincs.
Egy passat tolat a leállósávon. Úgy döntött hogy visszamegy a gödöllői lehajtóhoz. Azután sorba jelennek meg a tolató autók.
A fontos emberek.
A türelmetlenek.
A magukat ügyesebbnek, profinak gondolók.
Egy suzuki tolatás közben majdnem leviszi a mellettünk álló seat tükrét. Barmok! Ezek tényleg nem gondolnak bele, hogy amit művelnek az tömény beleset veszély? Már a rutintalanok is visszaindultak. Ők nem tolatnak. Megfordultak. Két bora orral egymás felé araszol Gödöllő irányába. Eleinte azt gondoltam hogy vicces. Olyan mintha haladnánk, pedig állunk… Ez már nem is vicces.
Annyian araszolnak vissza a leállósávon, hogy előre mozdul a sor. Azután megáll. Dugó mindenhol, már a leálló sáv is bedugult. Senki sehova.
Lassan múlik az idő. Most. Most tényleg megindul a sor. A leálló sávban kavarodás. Megindulnak visszafelé. A rutintalanok megint forognak. Ha ebből nem lesz baleset, az csoda.
Vannak még csodák.
Meg önkéntes népnevelők, mert a leállósáv népe megpróbál előre bujkálni, néhány kamion és buszsofőr meg neveli őket. Megpróbálják a leállósávot lezárni. Várjanak már a sorukra az ügyeskedők. De a pofátlanság szerencsével párosul, egy mentő próbál meg eljutni a baleset színhelyére. Rátapadnak… így átjutnak a kamion falanxon.
Gyorsul a sor. Mire nyolc kilométerrel arrébb elmegyünk az üvegcserepek mellett, már nagyjából rendeződik a forgalom.
Rendőrök már sehol. Pedig…
Pedig legalább száz autó mozgott szabálytalanul a leállósávban.
Pedig a leállósávon szabálytalan haladás háromszázezer forinttal díjazható.
Kíváncsi lennék, hogy Bencze főkapitány szerint ilyenkor nem kellene a rendőrségnek a rendet őrizni? Vagy ez a magyarvirtus még belefér? A bírság meg úgysem hiányzik senkinek...
