Most kezdhetném a azzal a mesével, hogy ismertem egy ifivezetőt, akit úgy tizenhét évesen azért tiltottak ki egy általános iskolából, mert összejött az egyik próbatanárnővel. Mellesmeg a tanerő úgy négy évvel volt idősebb, mint az ifjonc. Hogy, ez hogy lehetett? Hát úgy hogy hősünk év vesztes volt.
Most kezdhetném a azzal a mesével, hogy ismertem egy ifivezetőt, akit úgy tizenhét évesen azért tiltottak ki egy általános iskolából, mert összejött az egyik próbatanárnővel. Mellesmeg a tanerő úgy négy évvel volt idősebb, mint az ifjonc. Hogy, ez hogy lehetett? Hát úgy hogy hősünk év vesztes volt.
Bár az olvasók egy része még emlékszik arra, hogy mi is volt az úttörő mozgalom, meg ifivezető, de a többiek kedvéért elmondom, hogy az úttörő a cserkész szocialista változata volt. Kirándulásokkal, táborozásokkal, Csillebérccel, Zánkával, Tata-tó táborral, 12 ponttal, piros nyakkendővel.
Az ifivezetők, meg azok a fiatalok – és nem tanárok! – voltak, akik az általános iskoláskorú úttörőket meg kisdobosokat pátyolgatták. Megint egy új fogalom, a kisdobos. A kisdobos meg olyan, mint az úttörő, csak kicsiben. Így nekik csak hat pont jutott, meg kék nyakkendő…
Az úttörők, mint a mókus fenn a fán, olyan vidámak voltak, amíg a rendszerváltással Ajkáról, ki nem fogyott a bauxit. Meg amíg a táborokat különféle panamák keretében a főúttörők pénzzé nem tették… De ez az egész kitérő lényegében lényegtelen.
A lényeg, hogy a kis korkülönbség néha nagy marhaságra csábítja az embereket. Ha még azt is hozzá teszem, hogy ez a kitiltásos történet negyedszázaddal ezelőtt történt, azt csak azért teszem, mert hazafelé, hallottam a sztriptízelő tanerőről. Egy negyvenes nőihölgy mesélte a Pestszentlőrinc-Rákoshegy viszonylaton, hogy mit hallott a kávéról elnevezett reggeli tévéműsorban. Na, nem nekem mesélt, hanem a barátnőjének, vagy inkább az egész busznak. Különösen bájos volt. Az erkölcsi romlást és a kommunisták által elhozott világvégéről szóló jövendölését hallgatva jobban megnéztem. Térdig érő csizma, miniszoknya. A fekete-piros, csipkés melltartónak csak a felét takarta a különben is átlátszó blúz, és a horgolt kardigán. Miközben kissé túltöltött szájából áradt a felháborodás, platinaszín fürtjeit csapkodta jobbra-balra.
Ha nem hallom mit mesél, azt hittem volna, hogy egy vad éjszaka eseményeit eleveníti fel… Vagy azt, ahogy – idézet a helyi érdekű erkölcsvédőtől - a tanerő levetkezett meztelenre, vagy ötszáz diák előtt, és ki tudja még mi történt a tanári sötét bugyraiban. Az ilyet ki kellene rúgni, de megússza, mert az igazgató védi.
Ez azért zaftos sztori. Nem tehettem róla, itthon rá kellett keresnem a történetre. Már ahogy az a napicsöcs adagot szolgáltató tévécsatorna oldalán elérhető. Hááát, ennyire nem zaftos a történet. Vetkőzés azért volt. Felfüggesztés is van. Fegyelmi is van.
Node.
Azt a beszélgetésnek alig nevezhető valamit nézve, rá kellett jönnöm, hogy a tanárnő csak bevállalós műsora bocsánatos bűn, a műsorvezető szerepét játszó Kárász Róbert produkciójához képest. Most őszintén, mi a bánatért kell erkölcscsőszt játszani, mielőtt Vad Kati csöcsei belecsobbannak az őszi szünetüket töltő általános iskolások reggeli kakaójába? Nehogymár a TV2 bárki fölött pálcát törjön, amikor elsődleges életcélja az adónak a polgárok napi playmate betevőjét biztosítani. Mégis mit gondolnak, honnan jutott a diákok eszébe, hogy sztriptizelős feladatot adjanak az ifjú tanerőnek?
Mit gondolt ez a gyenge Havas imitátor, hogy otthon látják esténként anyutól? Ugyanmár! Könyörgöm, még egy időjárás jelentésnél is a csatorna elsődleges célja, hogy Gál Noémi mellbimbóival kiszúrja a férfinézők szemét…
Kedves Napicsöcs tévé, tessen már először otthon körülnézni, mielőtt erkölcsi kérdésekben megnyilatkozik bármelyik munkatársa! Mondjuk, lehet kezdeni a vasárnap félhatra berakott Hargitai Bea féle Valótlanság-showal.
