Öreg? Inkább csak idős. Beszélgethetnékje van. Érzem. Hát velem nem fog. Olvasok. Kicsit megemelem a könyvet, hogy lássa. Hogy lássa, hogy el vagyok foglalva...
Öreg? Inkább csak idős. Beszélgethetnékje van. Érzem. Hát velem nem fog. Olvasok. Kicsit megemelem a könyvet, hogy lássa. Hogy lássa, hogy el vagyok foglalva...
Látja. Nem zavarja. Talál mást. Lehet, hogy hozzám se szólt volna? Kizárt.
Mindegy, megtalálta az ülés mellett állót. És még van vagy tíz perc a végállomásig. Megálló meg egy szál sem. És mondja...
Hogy elmúlt hetven, de még takarítani jár, akárcsak a húga Nyíregyházán. Ő még ötvenötben jött Pestre. Szövőnőnek. Szállásra. De azután megszerette a gépmestert.
Szült neki. Háromszor. Azután nem ment vissza a géphez. Még kicsi volt a legkisebb, amikor az ura hallotta, hogy kisegítő kell a Kardos igazgató úrnak. Beállt. Nem cselédnek, csak takarítani. Heti háromszor.
A Kardosné ajánlotta be a Pálos doktorhoz. Az egy szent ember volt. Oda is hetente háromszor járt. Kardosnéé volt a hétfő és a csütörtök egész nap, meg a péntek délelőtt. Hogy azok a Kardosék milyen szép helyen laktak. Négy szoba, ebédlő, konyha, mosókonyha és hatalmas kert. Minden pénteken jött a kertész.
A Pálos doktorhoz hétfőn este, szerda és péntek délután kellett menni. Az a rendelő, csupa fehér, csupa üveg, csupa króm. A váróban még nyugati magazinok is voltak, gyönyörű képekkel. Amikor a Pálos doktor meghallotta, hogy az Ibi lánya németül tanul még újságot is adott, gyakorolni.
A Kardosné, meg ruhákat a gyerekeknek. Meg bécsi kuglófot minden karácsonykor.
Szerette a rendelőt. A húga is takarított egy doktornak Nyíregyházán, de ott a lakásból nyílt a rendelő. A Pálos doktoré nem. Ő messzebb lakott. Néhányszor oda is kellett menni, amikor a doktorné szanatóriumba ment. Mert az urak a kommunizmusban is urak maradtak.
Azután, amikor a Kardos gyerekek elköltöztek, már csak hétfőnként kellett menni a Kardosékhoz. Meg a Pálos doktor is nyugállományba vonult.
De a Kardos gyerekekhez is kellett menni, hetente. Merthogy a fiúk nem tudnak rendet tartani. Amikor a Laci úrfi megnősült a Valika eleinte nem szerette, hogy oda jár. Mindig kitakarított mielőtt ment, de azért volt utána így is dolog. Azért idő be tellett, amíg megszokta, hogy „majd a Rozi rendbe teszi”.
A Heczegékhez is a Kardosné ajánlotta. Még olyan csuda szép villát nem is látott. Igazi tündérpalota. Még a húgának is elakadt a lélegzete, amikor egyszer elvitte. Ilyet ő sem látott, pedig az dolgozott még Ámerikában is kilencven után. Két évig...
Jó munka ez a takarítás. És ő mindig szerette a szép helyeket. Csak már fárasztó. Abba akarta már hagyni, de ő mindenhol családtag. Az ember meg nem hagyja cserben a családját. A húga is azért csinálja még. Mert a húga az takarít Nyíregyházán.
Otthon meg nincs semmi. Ő meg... szereti a szép helyeket. Inkább takarít. Mert még bírja...