Én nem tudom, hogy ki hogy van vele, de engem nyugtalanít a láncfűrészes ember. Nem a texasi, az legyen az ottaniak baja, engem speciel a mi láncfűrészes emberünk aggaszt. A rákosligeti.
Én nem tudom, hogy ki hogy van vele, de engem nyugtalanít a láncfűrészes ember. Nem a texasi, az legyen az ottaniak baja, engem speciel a mi láncfűrészes emberünk aggaszt. A rákosligeti.
Ő amolyan helyi terminátor. Igazságosztó, aki időt, energiát nem kímélve… a közösség érdekében…
Szerintem minimum Chuck Norrisnak képzeli magát...
Mert az a helyzet, hogy az utca végén van egy elhagyatott ház. Onnan halt ki a dilis Kovács. Az, amelyik néha féltéglával dobálta a járókelőket. Meg a szomszédokat. Nem csoda, hogy a halálhírére majdnem spontán utcabál tört ki.
Az öreg nem volt teljesen ép, viszont a kertjét rendben tartotta. Az udvar utca tiszta volt, csak a tulaj nem…
Meghalt, és jött egy új tulajdonos.
Az új tulajdonos lényegében nem sok vizet zavar. Nem lakik ott. Viszont őserdőt nevel. Kertben és az utcán egyaránt. Tavasszal növendék akácfák kezdenek túlélőversenybe a ház körül, átláthatatlan susnyást alkotva. Ellenfelük a parlagfű, és egyéb, genetikailag a túlélőversenyre felkészült gyomok sokasága.
Különös fintora a sorsnak, hogy sarokházról lévén szó, ez a susnyás gyakorlatilag beláthatatlanná teszi az ott futó keresztutat. Ez ugyan az autósoknak rossz, de minden más közlekedőnek jó, hiszen az autósok legalább itt lassítanak. Szóval, mint az éremnek, ennek is két oldala van. Tény a susnyás javítja a közlekedők túlélési esélyeit.
Azután tavaly nyáron, egy holdtalan éjszakán megjelent a láncfűrészes.
Illetve nem jelent meg, mert senki sem látta. Egy hétfő reggel az vettük észre, hogy valaki derékmagasságban, úgy egy méter mélységig levágta a susnyást.
Mondhatni rendet tett.
Valahol megnyugtató, hogy ha már a tulajdonos nem, legalább valaki rendezetté próbálja tenni a környéket, gondoltuk akkor. Talán még meg is köszöntük volna, de nem volt kinek.
A láncfűrészes azóta is megjelenik időnként. Még mindig nem látta senki. Sötétben érkezik. Pár perc alatt irt mindent, amit ér. A levágott ágak repülnek a vízelvezető árokba.
Na jó, az egyik szomszéd már kétszer látta a távozó autó helyzetjelzőjét. De a láncfűrészest nem. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy a láncfűrészes nincs egyedül. Egy autó kíséri, és végzett, bepattan az anyósülésre.
Nem tudjuk ki ő.
Ki a sötétben érkező, láthatatlan igazságosztó.
Gondolom elégedett magával, elvégre ismét belátható a kereszteződés, ismét lehet száguldani. Helyre állt a rend.
Én meg aggódok. Nagyon.
Mert mi lesz, ha mással is baja lesz, nem csak a susunyással?