Az ember ki se nézné a mamókából, hogy vele van az erő. Pedig vele van. Már, hogy a francba ne lenne vele, amikor egy komplett kartonnyi vizet cipel. És nem mondja nekem senki, hogy a nagy részét nem ő cipeli, hanem a busz, mert azzal a tízkilónyi súllyal nem elég a megállóig eljutni. Arra meg elég kockázatos blazírozni, hogy majd jótétlelkek segítenek. A jótét lelkek ebben a városban mintha kihalóban lennének.
Az ember ki se nézné a mamókából, hogy vele van az erő. Pedig vele van. Már, hogy a francba ne lenne vele, amikor egy komplett kartonnyi vizet cipel. És nem mondja nekem senki, hogy a nagy részét nem ő cipeli, hanem a busz, mert azzal a tízkilónyi súllyal nem elég a megállóig eljutni. Arra meg elég kockázatos blazírozni, hogy majd jótétlelkek segítenek. A jótét lelkek ebben a városban mintha kihalóban lennének.
Mindegy. A vállamig érő mamóka, valahogy eljutott a megállóig és a vizet is feltuszkolta a buszra. Zutty. Zutty. Harmadik zutty nem volt. Mégis vannak jótét lelkek. Igazából a kartont előbb láttam meg, mint őt magát.
A jótét lélek, aki eddig ott ült az ajtónál átadta a helyét. Elhaló köszönöm, és egy mosoly. Ennyi a hála. Nem is kell több.
- Az unokámnak – magyarázza nem is tudom kinek – Nem szereti a csapvizet. Fáj tőle a hasa.
- Legalább nem cukros löttyöt ad neki. – mondja a jobbján ülő – Az egészségtelen és drága.
- A víz is drága – legyint a mamó – főleg ilyenkor nyáron. Ezért a hat üvegért ötszázat fizettem. A csapvíz, az olcsó… - ráncolja a szemöldökét – Tudja kedves, az sem olcsó. Mert ugye azért is fizetni kell, meg a csatornáért. Értem én. Mondja a tévé is, hogy kevés az ivóvíz. Hogy előbb utóbb baj lesz, mert pazarolunk.
Gyerekkoromban, ha meleg volt, megültünk az árnyékban. Vagy ha tehettük, a kútról húztunk vizet. Most meg mit látok a híradóban. Zacskós vizet osztanak. Mintha annak a rengeteg embernek az utcán kéne korzózni a hőségben. Ráadásul csak locsolták magukra a vizet. Mert az jó buli.
Most akkor spórolni kell a vízzel, vagy nem?
Nem értem én ezt… - csóválja a fejét – Ez pazarlás. Valakinek ki kell fizetni a vizet, a bezacskózást, a szállítást. Meg az a sok drága víz, amit ellocsoltak az utakra, meg a sínekre. Közben azt mondják nincs pénz semmire. Mert válság van…
Lehet, hogy nincs is csak azért találták ki, hogy többet vehessenek el az emberektől. Na, meg is jöttem.
Feláll, jelez. Épphogy eléri a gombot. Aki felfelé segített, a vizes kartonért nyúl.
- Hagyja csak. Lefelé már visz a víz…
