Most már tényleg elárulhatná valaki, hogy mi a bánatos lótüdőt akar a kormány ezzel a gyümölcspárlathoz való joggal.
Most már tényleg elárulhatná valaki, hogy mi a bánatos lótüdőt akar a kormány ezzel a gyümölcspárlathoz való joggal.
De tényleg. Amikor először hallottam a kormány fejétől, még viccnek gondoltam. Főként miután kilencven éves szabadságharcot emlegetett az ügyben.
Erre ma az vidékfejlesztési miniszter kacsintott össze a néppel, amikor kijelentette, hogy „Lejárt a muslicakergető pénzügyőrök kora”. S jutott erről eszébe számtalan szebbnél szebb gondolat.
Csak az a baj, hogy mindez nem más, mit parasztvakítás.
„Lehetővé tesszük, - mondta a miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón – hogy a magyar emberek az európai gyakorlatnak megfelelően szabadon döntsenek a saját gyümölcseik felhasználásáról, akár lekvárról, akár pálinkáról legyen szó. Támogatjuk, hogy a kistermelő, a saját kertjében megtermelt gyümölcsből, vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan, szabályozott keretek között pálinkát főzhessen.”
Csak azért nem kapkodtam a Pista bácsitól kapott, mellesmeg legálisan a saját maga termelte körtéből főzetett, adózott házi pálinka után, mert éppen dolgoztam. Munkahelyen meg nem illik alkoholizálni. Valahogy a főnökök nem néznék jó szemmel.
Pista bácsi magyar. Szabad akaratától függ, meg a körtefa termésétől, hogy főzet e körtepálinkát, vagy nem. Legálisan teszi, immár… Mióta is? Legalább harmincöt éve. Ugyanis 1982. óta a magyar emberek, a saját kiskertjükben termett gyümölcsből, vagy a kipréselt szőlő törkölyéből, legálisan, szabályozott keretek között főzethetnek pálinkát.
A szesz előállításáról, forgalomba hozataláról, felhasználásáról, jövedéki ellenőrzéséről és adóztatásáról szóló 22/1973. (XII.25.) MT számú rendeletet módosító 71/1982. (XII.10.) MT számú rendelet 2. paragrafusa kimondja:
(1) Szesz előállításával, forgalomba hozatalával az ilyen tevékenység folytatására létesített állami vállalat, továbbá más gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) foglalkozhat. Gyümölcsből készült pálinkát – jogszabály keretei között – magánszemély is előállíthat.
Tetszik érteni? Gyümölcsből készült pálinkát magán személy is előállíthat.
Ismételni tetszik a Kádári reformokat? Nem kell. Ezen már túl vagyunk.
Igen a különbség, hogy többen főzethetnek, mint ahányan főznek. Ez bizony része a szabályozott kereteknek, mert a pálinka, főként a jó pálinka, a hungaricum előállításához szakértelem is kell. Mielőtt a parasztvakítás a maga fizikai valójában bekövetkezne.
No meg a szabályozott keretek. Ha szabályozott keretek lesznek, akkor a szabályok betartását valakinek ellenőrizni kell… Most akkor mégis csak maradnak a muslicakergető pénzügyőrök, vagy csak másképpen fogják őket hívni?
Mondom én, hogy ez a pálinkázás, nem több, mint partasztvakítás.
„Ezt a szervezetet - mármint a fináncokat - hatalmas költséggel tartjuk fönn, és látjuk, a vám- és pénzügyi fegyelem milyen szinten van az országban, milyen bevételek estek ki az elmúlt években, milyen százmilliós csalások, adóelkerülések voltak. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hatóság a kisembereket vegzálja a pálinkafőzés miatt, ugyanakkor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny.”
A Vám- és Pénzügyőrség az elérhető adatok szerint 2009. évben a költségvetés több mint 15 százalékát szedte be, a miniszter úr szerint láthatóan gyatra pénzügyi fegyelem mellett.
Elég lett volna, ha a miniszter úr ellátogat a fináncok oldalára (itt), és elolvassa a 2009. év jelentős felderítéseinek adatait, talán feltűnt volna, hogy a védett madaraktól kezdve a hamisított árukon át, a kábítószerig sok minden találtak, míg a vegzált kisemberektől mindössze 125 tiltott pálinkafőző berendezést foglaltak le. A 126. működés –értsd pálinkafőzés - közben felrobbant. Pech.
„A pálinkafőzés nem véletlenül terjedt el hazánkban, - zárta a témát a miniszter - fontos szerepet játszott a paraszti gazdálkodásra jellemző takarékosságban és gazdaságosságban. A falusiak arra törekedtek, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, hogy tiszta legyen a portájuk, és nem utolsó sorban arra, hogy olcsón állítsák elő a pálinkát, amit saját szükségletre, szomszédok, barátok, vendégek kínálására használtak. Vidéken a pálinkafogyasztás ma is az emberi élet fordulóihoz (születés, keresztelő, lakodalom, temetés), vagy az esztendő ünnepeihez kötődik.
A szeszfőzés üzlet.
Elsősorban.
A többi csak mese… hadd vakuljon a paraszt.
Nem véletlen, hogy 1677-ben – a fenyegető éhínség miatt – rendelettel tiltották meg a kenyérgabona szeszgyártási célú felvásárlását.
Szóval a hatalom, egy cinkos kacsintás mellett felajánlja az embereknek, amihez eddig is joguk volt, és látványosságképpen odadobja prédának a muslicakergető fináncokat. Azoknak mindegy. Megszokhatták már…
