A politikus is ember, és néha elszólja magát. Azt ugye lehet sejteni, hogy a Fidesz politikusai között vannak a szívük mélyén liberálisok. Elvégre mégis csak arról az oldalról indult a párt úgy húsz évvel ezelőtt. Az viszont meglepő lehet, hogy a kormány liberális hangja éppen egy kereszténydemokrata államtitkár száján át szólal meg.
A politikus is ember, és néha elszólja magát. Azt ugye lehet sejteni, hogy a Fidesz politikusai között vannak a szívük mélyén liberálisok. Elvégre mégis csak arról az oldalról indult a párt úgy húsz évvel ezelőtt. Az viszont meglepő lehet, hogy a kormány liberális hangja éppen egy kereszténydemokrata államtitkár száján át szólal meg.
Félreértés ne essék, én speciel határozottan örülök annak, hogy Hoffmann Rózsa liberális (is) tud lenni.
Történt ugyanis, hogy az óvodai nevelés alapprogramjának módosítása során azt mondta, hogy „Az óvodapedagógusok nem fogják erőszakkal a kislányt fiúnak, a fiút pedig kislánynak nevelni, és megadják azt a lehetőséget, hogy a gyerekek szabadon, tetszésük szerint fejlődjenek, és hajlamuk szerint játszhassanak.” (forrás: inforádió)
Nem hogy óvoda, de mindenféle oktatási szakismeret híján, nem mennék abba bele, hogy jó-e az óvodásoknak, ha papás-mamást játszhatnak. Laikusként azt mondom, hogy jó. Ráadásul ezt a gender dolgot a ló másik oldalának tartom, az öt – egyesek szerint hat – nemű társadalommal. Mert az ideológia szerint, ha jól értem vannak a heteroszexuális nők és férfiak, a homoszexuális nők és férfiak, és a biszexuálisok. Tehát nem kettő, hanem öt. Hogy ki melyikbe tartozik, az majd kiderül, ergo az óvodásokat ne befolyásolják a nemi sztereotípiákkal. A gender-ideológia ellenzőinek sarkos megfogalmazásában, semleges neműnek nevelnék őket.
Na ez ellen lépett fel a regnáló kormány a minap, és ennek kapcsán derült ki, hogy Hoffmann államtitkár asszony némileg liberális.
Mert mit is mondott?
Nem azt, hogy nem fogják a kisfiúkat kislányoknak, és a kislányokat kisfiúknak nevelni. De nem ám! Azt mondta, hogy erőszakkal nem teszik ezt. Teccik érteni? Erőszakkal nem. Tehát, ha Sanyika azt szeretné, hogy Sacikának hívják, és hagyják babázni, akkor hagyni fogják. [Mennyivel jobb helyzetben vannak a Gáborok és a Gabriellák. Mind a kettőt Gabinak becézik.] Erre erősít rá azzal, hogy „…megadják azt a lehetőséget, hogy a gyerekek szabadon, tetszésük szerint fejlődjenek, és hajlamuk szerint játszhassanak.”
És itt lett igazán szimpatikus a liberális Hoffmann Rózsa. Mert kérem szépen a gyerek az nem hülye, hanem kicsi. Ismereteket kell neki adni, és nem ráerőltetni a dolgokat, ha a kis Iza autókkal akar játszani, akkor nem kell kivenni a kezéből, hogy a lányok nem autóznak, hanem babáznak.
Változó világban élünk.
P. harminc éves férfi létére babázik. Ő van otthon a gyerekkel gyesen/gyeden vagy minek hívják mostanság. A neje vezető beosztásban van, jobban keres. A hiteleket meg törleszteni kell…
M. gyereki éppen kirepültek otthonról, amikor rádöbbent – negyedszázad házasság után – hogy ő mégis inkább a saját neméhez vonzódik. Elvált és boldog.
Egy biztos, egyiküket sem befolyásolta, hogy az óvodában játszottak-e papás-mamást vagy nem. És az sem, hogy éppen a papa, vagy a mama szerepét játszották akkoriban.
Minden esetre jó jel, hogy Hoffmann Rózsa államtitkár asszonyból előbújt a liberális énje.