Nincs annál a cinizmusnál undorítóbb, mint amikor a hóhér az áldozatával ásatja meg a sírgödröt. Talán az, ha az áldozatnak nem mondja meg, hogy minek ásatja vele azt a gödröt.

Nincs annál a cinizmusnál undorítóbb, mint amikor a hóhér az áldozatával ásatja meg a sírgödröt. Talán az, ha az áldozatnak nem mondja meg, hogy minek ásatja vele azt a gödröt.

Ha azt sejteti vele, hogy az mondjuk egy lódögnek, vagy valami másnak lesz. Ha azt sejteti vele, hogy esetleg. Hogy most. Hogy talán mégis. Hogy megúszhatja.

Mert akkor még ás is az a szerencsétlen.

Mert mi a bánatos lótüdőnek forgatná az ásót, ha tudja, ha biztosan tudja, hogy odalent ő fogja végezni. Mitől ne lenne mindegy neki? Így is, úgy is ott végzi.

Emberségben, szánalomban nem bízhat, ha csak a gyors halál emberségében nem. De az ásatás is csak a kínzás egyik formája.

Lelki terror.

Jó lenne azt hinni, hogy Örkény hőse, dr. K.H.G. tényleg abban a „boldog” tudatban ásta a gödröt, hogy a lódögnek lesz. Hogy nem csak azért kezdeményezett beszélgetést az őrrel, hogy a saját lelkét nyugtassa meg, hogy tényleg nem a saját sírgödrét ássa.

Nem tudom. Tényleg gőzöm sincs, hogy mire gondolt dr. K.H.G.

Mint, ahogy arról sincs halvány segédfogalmam sem, hogy az őr valójában kinek ásatta azt. Lehet, hogy tényleg csak ideges lett az alárendelt, az áldozat szellemi fölényétől.

Meglehet.

Valamiért jó azt hinni, hogy az áldozat a szellemi fölénye miatt válik áldozattá. Hogy a kápó, ha nem is gyengébb, elvégre az ő ujja van a ravaszon, de mindenképpen butább.

Ma a közigazgatásban is ásatnak gödröket. Azt mondják, hogy lódögnek lesz.

Csak ez a közigazgatásban úgy zajlik, hogy feladatot adnak.

Persze lehet úgy is, hogy nincs gödör, csak egyszerűen megszabadulnak a zavaró tényezőtől, de ez nem okoz akkora élvezetet.

Élvezetet a gödör ásatása jelent.

Az amikor adnak tíz, húsz, harminc napot arra, hogy „Dolgozzon ki koncepciót arra, hogy bizonyos feladatokat hogyan lehetne más szinten/módon intézni.” A cinikusabbja, még hozzá teszi, hogy ugyan van elképzelése, de kíváncsi más megoldási lehetőségre.

És áll az áldozat, mint ivarszerv a lakodalomban és nézi a feladatlistát. Jé, ezt én/mi csináljuk. Ezt is. Meg ezt is… és mire a lista végére ér rájön, hogy ha megcsinálja, akkor szépen ráül a lapátra úgy, hogy a banya a legkisebb erőfeszítéssel tudja betolni a kemencébe. Hogy úgy essen a gödörbe, hogy egyúttal a legtöbb földet rántsa magára.

És akkor már csak egy választása marad, ássa azt a kurva gödröt, hátha megússza, vagy felszólítja a kivégzőjét, hogy lőjön.

És ásni kezd, mert hátha a lódögnek lesz… de amilyen marha, beszélgetni próbál az őrrel.