Kaptam egy véleményt a REF-ülésen kormányzati oldalról felvetett javaslatról. Kisebb változtatásokkal közreadom:
Kaptam egy véleményt a REF-ülésen kormányzati oldalról felvetett javaslatról. Kisebb változtatásokkal közreadom:
1. A nyugdíj megadóztatása ebben a formában átverés.
Tisztességes az lenne, ha a kormány azt ajánlaná, hogy az egykulcsos adónak megfelelő százalékkal csökkenti a nyugdíjakat az öregségi korhatár eléréséig, ami nem lehet több a végzettségtől függő minimálbér 1,5 szörösénél. [A „tisztességes” kitétel nem az ajánlatra, hanem az ajánlat módjára vonatkozik.]
Miért?
Mert a szuperbruttósítás minden adóköteles jövedelemre vonatkozik, így a nyugdíjra is, ha a nyugdíj adóköteles jövedelemmé válik. Ez viszont jelenleg 20,32% levonást jelent, míg jövőre [ha a kormány betartja az ígéretét, de azt az idén sem tartotta be!] 18,08%-ot. Mindenki kezdhet számolni.
A minimálbér helyett azért illene a végzettséghez kapcsolt minimálbért alkalmazni, mert a rendvédelmi dolgozók többsége minimum középfokú végzettséggel rendelkezik, aminek a minimálbére a 78.000,- forinttal szemben 94.000,- forint, így a minimum nyugdíj 141.000, forint lenne, ami sok esetben nem jelent jövedelem csökkenést, tekintettel arra, hogy az 129.000,- forint, szemben a kormány által hirdetett kétszázezerrel.
2. A dolgozni akarókra vonatkozó II. pont végiggondolatlan ötletelés.
Olyan írhatta, aki nyugdíjasként nem dolgozott, vagy ha igen, akkor teljes munkaidőben (lásd a legfőbb belügyért). Vagy olyan aki, azt hiszi, hogy tele van az ország álláslehetőséggel. Milyen dolog az, hogy nem a munkavégzés időtartamát, az azzal elérhető jövedelmet, hanem a helyét veszi alapul a szabályozásnál. Ez marhaság!
Egy biztos, a feketemunkát vállaló nyugdíjast szankcionálni kell! Ez jogos.
A nyugdíjasok többsége nem teljes tud munkaidős állást vállalni, hanem részmunkaidős, vagy alkalmi munkát. [Merthogy arra van igény!] Meg vannak azok, akik „cselédnek” állnak gazdagékhoz. Füvetnyírnak, takarítanak… Az meg mostanság csak bejelentési kötelezettség alá esik. Ha az alkalmazó ezt nem teszi meg, a cseléd veszíti el a nyugdíját? Szép dolog!
Aki a közszférában vállalna munkát, annak a nyugdíját felfüggesztik. Jó ez, de…
Van ma Magyarországon egy olyan probléma [a közszférában is!], hogy bizonyos munkákra nem kell teljes munkaidős munkavállaló. És most ne az álláshalmozó politikusainkat vegyük alapul, akiknek egy település vezetése, és a képviselőség mellé még belefér néhány társadalmi munka is…
Ha az önkormányzat alkalmaz valakit, mondjuk hivatalsegédnek négy órában, akkor az mind a két félnek megéri, mert csak annyit tud fizetni, amiből megélni – családot eltartani – nem lehet, de jövedelem kiegészítésnek a nyugdíj mellé már jó.
Ez a lehetőség a javaslat szerint megszűnik. Tehát vagy más munkától kell elvonnia embert, vagy lesz egy nyolcórás munkavállalója, akinek a munkája nem tölti ki a munkaidejét, viszont sokba kerül. Ez nem jó.
Ráadásul a tervezetből az sem derül ki, hogy mi a szabály az alkalmi munkavállalás esetében. Mondjuk, ha meghívnak egy nyugdíjast, hogy vegyen részt egy projektben szakértőként… Van ilyen.
3. Továbbá - érthetetlen módon - a javaslat hogy feltételezheti a nyugállományba vonultakról, hogy az egészségi állapotuk szolgálatra alkalmassá teszi őket. Mi van akkor, ha valakit csak azért nem százalékoltak le, mert egy átszervezés kapcsán úgy is nyugállományba fog[!] vonulni.
Ha minden öregségi nyugdíkorhatárt el nem ért nyugdíjast visszavezetnénk a munka világába, először is meg kéne vizsgálni az egészségi állapotát, elvégre vannak, akiknek az állapota nyugdíjba vonulásuk óta romlott. Esetleg rokkantsága azóta elérte a 70%-ot, holott soha nem volt rokkant nyugdíjas.
4. Az aktív állománnyal kapcsolatban megjegyezném, hogy az 50 év alatti tízen-, de főként huszonéve szolgáló állomány jár a legrosszabbul.
Különösen hátrányos helyzetbe azok kerülnek, akik a Hszt. [1996. szeptembere] előtt léptek be valamely testületbe. Véleményem szerint a könnyített szolgálat mellett a progresszív béremelkedést is a jogszabályok szerint betöltött 25 évhez kellene kötni, nem életkorhoz!
A rendvédelmi szervek dolgozói esetében eddig egyik kormány sem tudott olyan alternatívát kínálni, ami a maradásra ösztönzött, (ez a tiszthelyettesi állomány esetében fokozottan igaz) és ahogy látom, ez most sem változik! Viszont a folyamatos átszervezések a többségét azoknak, akik tehették távozásra bírta.
A javaslat lehet, hogy húsz év múlva beérik, de erre – tekintettel a választási rendszerre, az önálló képviselői indítványok divatjára – nincs garancia. Jelenlegi formájában még mindig ötletelésnek tűnik.
Kiindulási pontnak talán elég.