Ébredés után úgy egy percig el voltam veszve. Hogy nekem most nem itt kéne lennem, hanem valahol máshol, úgy kétszáz kilométerrel arrébb. Ahol hatkor a qrva harangokra ébredek.
Ébredés után úgy egy percig el voltam veszve. Hogy nekem most nem itt kéne lennem, hanem valahol máshol, úgy kétszáz kilométerrel arrébb. Ahol hatkor a qrva harangokra ébredek.
Igen Sopronban. Ma kezdődik a VOLT.
Én meg itthon ülök a számítógép előtt, sőt ezt fogom tenni a következő napokban is, vagy ha el is jutok Sopronba, a Lővér most túl messze lesz.
Persze költhetnék hozzá ideológiát, hogy a politika – konkrétan a kormányzó párt rátelepedett a fesztiválra, de nem erről van szó. Egyszerűen nem tűnik a program annyira vonzónak, hogy megjöjjön a kedvem. Élőszóban a „megjöjjön a kedvem” kitételnél célszerű lenne egy félmosolyt varázsolni az arcomra és jelentőségteljesen összedörzsölni a mutató és a hüvelykujjamat. Esetleg közben megismételni, hogy nincs kedvem.
Persze a köztársaság elnökének megnyitója sem vonz túlságosan, de nem is taszít. Mondjuk, ha a közönséget az a veszély fenyegetné, hogy a beszédét a kivetítőn is olvasnia, az már igazán veszélyes lenne. Az meg, hogy az állampárt prominensei majd ott b*sszák (sic!) a rezet, a kutyát sem érdekli.
Van annyi hely, hogy kikerülje őket a fesztiválozó.
De ha már politika, meg rátelepedés.
Halkan jegyzem meg, hogy a fesztiváljaink soha nem voltak politikamentesek. Gondoljunk csak a jelen lévő civil szervezetek, minisztériumok propaganda sátraira, a Civil-falura.
A politika és a fesztiválok kapcsolatában a különbséget maximum a politika nyomulása okozta.
Emlékezzünk vissza, hogy milyen ováció fogadta anno a sörsátorban Torgyán Józsi bácsit. Na azért közel sem akkora, mint Uhrin Benedeket, pedig Torgyán miniszter úr, még medencét is ígért. Igaz medence már akkor is volt a szigeten, csak ugye a magyar politikus általában ennyire napra kész. Én mondjuk arra is emlékszem, hogy a sörsátorig meg maximum megfordultak utána az emberek, hogy „nédd má’ a bohócot!”. Ha nem a fehér öltönyében, testőrgyűrűben sétál, észre sem veszik. Pontosítok, én bizony úgy mentem el mellettük, hogy fel sem tűnt a hajcihő. Csak a haverok szóltak…
Ez volt az a sziget, amikor egy – ha jól emlékszem - ISM 001 rendszámú autó egyik oldalát ujjnyi köpet borította, bizonyítván a fesztiválozók antipátiáját, ami nem biztos, hogy az autót használónak szólt. Lehet, hogy csak a pofátlan út közepén parkolást, a pofátlanságot nem vették jó néven.
De Gyurcsány VOLT fesztiválon való részvételét sem kísérte néhány éve semmilyen tömeges reakció, pedig akkoriban a „takarodj!” rigmus uralta a közéletet.
Elférnek a politikusok a fesztiválokon. Esznek, isznak a VIP részen, talán még egy-egy koncertet is meghallgatnak. Pár percre leereszkednek a nép közé, néhányan örülnek nekik, néhányan felböfögik a látványuktól a korábban fogyasztottakat. [Hiába a politikus manapság már kevéssé államférfi, inkább amolyan rock sztár, média jelenség, akit lehet szeretni, utálni és legkevésbé azt viseli, ha nem vált ki érzelmeket.] Egyszóval begyűjtik, ami a pénzünkért pénzünkért, a támogatásukért jár nekik.
Jönnek, mennek, de koránt sem számítanak az átlag fesztiválozónak. A Korda Gyuri sokkal érdekesebb, mint ők, mert a Gyuri legalább szórakoztat.
