Amikor a könyvesboltban a nőihölgyemény azzal a kéréssel fordult az eladóhoz, hogy valami jó, 10x20 centis könyvet keres, azt hittem, hogy hanyatt dobom magam. Merthogy - mondta - az fér bele a táskájába.
Még jó - mondok magamban - hogy a borító színének nem kell a ruhájához passzolni… Mert ugye a könyv akár öltöztethet is. Van, aki például határozottan intelligensebbnek tűnik tőle…
Az eset kapcsán a moly.hu egyik olvasója úgy reagált, hogy „Semmi probléma. Kívánságra méretre vágjuk. Melyik része maradjon?”
Aztán jobban belegondolva rájöttem, hogy igen is szerepe van a méretnek.
Persze egy-egy olvasmány kiválasztásában szerepet kap a szerző (már, ha ismerem, vagy hallottam róla), a cím, a borító, a fülszöveg. Jelzem, ha a szerző, cím, borító szentháromság nem fog meg, akkor a fülszövegnek esélye sincs. Nem veszem kézbe, nem olvasom.
És itt jön a méret!
Kamaszkorom nyári – na nem strandolós, hanem tömegközlekedéses - olvasmányai között jelentős szerepet kaptak a Modern Könyvtár (MK) és a Rakéta Regénytár (RaRe) darabjai mindössze azért mert az belefér a farmer farzsebébe. Olyan szerzők roppant jó műveit köszönhetem ennek, akiket egyéberánt talán sohasem vettem volna kézbe.
Na de vissza a mérethez.
A nagyobb könyvek maradtak őszre. A táskában, kabátzsebben elférő méretűek. Hogy én mennyire örültem a nyolcvanas évek elején a cargozseb divatba jöttének. Hála neked Szikora Robi! Hála neked csikidam!
De most komolyan a csikidamnak köszönhetem, hogy végre nyáron táska nélkül is cipelhettem magammal az IPM könyveit. Pedig ugye a különbség csak néhány centi. Az IPM könyvek két centivel szélesebbek, és hiába mond bárki bármit, igen is számít az a két centi.
Mennyivel jobb helyzetben van egy M.A.G.U.S rajongó (11x18 cm), mint egy Wilbur Smith fan (12x20 cm), hogy a megjelent művek vastagságát ne is emlegessük.
Hiába vettem meg a Rejtő összest négy kötetben, valahogy akkor is a régi Albatroszokat olvasom újra. Az kezelhető méret.
Valahol nem értem a kiadókat, mintha nem is ismernék a célközönség olvasási szokásait, vagy ha ismerik is, mintha nem érdekelné őket… Mondhatnám. De ez ebben a formában nem igaz.
Itt van mindjárt az Európai Kiadó új – legalábbis számomra új – sorozata az Európa Krimi. Amiben az a jó, hogy klasszikus szerzők műveit tartalmazza mindössze 10x18,3 centis méretben.
Szóval a nőihölgyemény kívánsága nem is volt olyan földtől elrugaszkodott.
Tudom, vannak zsebbarátabb kiadványok. Elvégre a technika fejlődik. Csak hát, most a könyvekről van szó. Azokról, amelyeknek a borítója, papírja, tipográfiája, illata mind-mind részét képezik az olvasás élményének.
