Alig két hónapja azt mondta az Alkotmányügyi bizottság, hogy az Nemzetgazdasági Minisztériumnak ugyan nincs hosszú távú stratégiája a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakítására, de a májusban benyújtott jövedéki adó emelését célzó törvényjavaslat a stratégiai célokkal ellentétes.
Alig két hónapja azt mondta az Alkotmányügyi bizottság, hogy az Nemzetgazdasági Minisztériumnak ugyan nincs hosszú távú stratégiája a dohánytermékek adóztatásának szerkezeti átalakítására, de a májusban benyújtott jövedéki adó emelését célzó törvényjavaslat a stratégiai célokkal ellentétes.
Azt persze senki sem tudta elmagyarázni, hogy hogy a bánatos lótüdőbe lehet valami ellentétes azzal, ami nincs, tehát levontuk a konzekvenciát, hogy győzött a dohány lobbi.
Mondanám, hogy örömmel jelentem [de dohányos lévén a franc sem örül egy emelésnek], hogy azóta lett. Mármint stratégia. Azt ugyan nem tudni, hogy milyen stratégia született meg az elmúlt két hónapban, de valami született, mert van egy titkos törvénymódosítási javaslat.
Jövedéki adóról lévén szó ez azért nem meglepő, a korábbi adóemelési javaslat kezdeményezője valami szellemlény lehetett, mert még a bizottság elnöke sem tudta, hogy ki is javasolta az adóemelési javaslat visszavonását.
Persze a dohányosok mégis megszívták, mert ugye a hazai rendszer úgy működik, hogy a jövedéki adót előre, a zárjegy megvásárlásakor fizeti ki a gyártó (vagy az importőr). Az emelés hírére meg lehet árat emelni, mert akkor a vevő a kormányt szidja.
Na most - dohányos lévén - augusztusban azon vettem észre magam, hogy az általam szívott cigaretta 40 forinttal (7,69%) drágult, hát elkezdtem számolgatni, hogy hogyan is osztozik ezen a költségvetés meg a kereskedelem. [Kereskedelem alatt értem a gyártó, a nagy – és kiskereskedő költségeit és hasznát.]
Lássuk be nem egyszerű dolog kiszámolni, mert az adó mértéke jelenleg ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18080 forint/ezer darab. [Remélem a helyes adatokkal számoltam.] Ezt tervezték úgy változtatni, hogy az adó mértéke ezer darabonként 9980 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka, de legalább 18510 forint/ezer darab legyen. Ez a negyven forintos áremelés mellett a táblázat szerinti megoszlást eredményezi.
Hát a költségvetésbe (negyven forintos emelés mellett) a drágulásnak mindössze negyven százaléka folyt volna be.
Ez van. Az emelés elmaradt, így a negyven forintos emelés bő harmincegy forintos (az emelés 78%-a) extraprofitot hozott. Mert azt ugye senki sem hiszi, hogy az emelés nélkül veszteséges lett volna a dohányipar.
És itt jön egy furcsa hír, hogy 2011. augusztus 24-én a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) és a Magyar Dohányipari Szövetség (MDSZ) tagvállalatai, valamint a Philip Morris Magyarország Kft. bilaterális együttműködési megállapodásokat kötött, melynek része, az egyes jogsértések hatékonyabb felderítését elősegítő képzések szervezése.
Ahhoz meg pénz kell.
Mondjuk, az extraprofitból futja rá.
Kár, hogy nem tették közzé, hogy minderre mennyi jut majd, mert úgy érthetőbb lenne az Alkotmányügyi bizottság döntése.
Meg az is érdekes lesz, hogy az új adóemelési javaslat valójában mennyi pénzt fog elvonni a gyártóktól és a kereskedőktől.