Na most az olyan híreket soha sem értettem, hogy valahol létszámhiány és létszámstop van egyszerre, de a hiányzó létszámból adódó hátrányokat munkaszervezéssel és a hatékonyság növelésével ellensúlyozzák. WTF?
Na most az olyan híreket soha sem értettem, hogy valahol létszámhiány és létszámstop van egyszerre, de a hiányzó létszámból adódó hátrányokat munkaszervezéssel és a hatékonyság növelésével ellensúlyozzák. WTF?
Az addig rendben, hogy valahol létszámhiány van. Azt értem. Ez ugye rövidtávon, azaz a hiányzó létszám pótlásáig túlmunkával megoldható. Hosszú távon ez nem tartható fenn, mert a folyamatos túlterheléstől, a munka hatékonysága romlik. Az ember már csak olyan gép, hogy fárad.
Önmagában a létszámstop is érthető fogalom. Az ugye azt jelenti, hogy nincs pénz több emberre.
Na de a kettő együtt? Az már azt jelenti, hogy bizonyos feladatokat időlegesen túlmunkával el tud látni a szervezet, de hosszú távon nincs más lehetőség, mint valamilyen feladattól megszabadulni. És ilyenkor a jó főnök fontossági sorrendet állít fel…
Például, ha egy étteremben nincs elég szakács(ra pénz), akkor a legkisebb forgalmú étkezési időben a konyha becsuk. Ennyi.
Ha most ilyen helyzetben valaki azzal jön, hogy a létszámstop miatt fennálló létszámhiányt munkaszervezéssel orvosolja, akkor ott valami nem stimmel. Vagy inkább nem stimmelt.
Mert ugye
- vagy eddig nem volt jó a hatékonyság és a munkaszervezés,
- vagy kizsigereli és így hosszú távon hibázásra kényszeríti a dolgozókat, [az meg akkor lótúró, nem a hatékonyság növelése]
- vagy felül van tervezve a létszám.
Az utóbbi esetben nincs is létszámhiány.
Az idén, az APEH és a VPOP összevonásával felállított Nemzeti Adó- és Vámhivatal éppen most adott olyan információt, hogy ugyan létszámhiány és létszámstop van náluk, de a problémát orvosolják munkaszervezéssel és a hatékonyság növelésével.
Lehet, hogy kicsit trehányan lett ez az összevonás előkészítve?
Pedig a vámosoknak van tapasztalatuk - méghozzá nem is olyan régi - az átszervezésben. Lehet, hogy elég lett volna elővenni Prukner Attila Az Európai Uniós csatlakozás hatása a Vám- és Pénzügyőrség szervezetére és humán erőforrására című, a Kard és Tollban megjelent cikkét.
Amikor kis hazánk csatlakozott az Európai Unióhoz az alapos felkészülés eredményeképpen vámkáoszról szóltak a hírek, amiért állítólag csak és kizárólagosan az informatikai rendszer volt felelős.
Prukner azonban nem csak informatikai problémákról ír, hanem előkészítési és humánpolitikai problémákról is.
„Kiemelten két súlyos és sok apró gonddal kellett megküzdenie a szervezet humán menedzsmentjének. Igazából nem sikerült megvalósítania a korábbi elképzelését, az úgynevezett „minőségi cserét”, mert a bérkeret tekintetében átlagbér volt meghatározva, és ez 808 főre kiszámítva. Ennek következtében távoztak olyan magas jövedelmű tisztek is, akikre még szükség lett volna, és maradtak olyan alacsony bérű fiatalok, akitől egy igazi „minőségi csere” esetén a személyzeti döntést hozók megváltak volna. …
…A középkorosztály távozásával kissé eltűnt a szervezetből a szakértelem, fiatalok maradtak többségében. (A jelenlegi 6500 főből hatszázan vannak 40 év felett és kétszázan 45 év felett.)…”
Akkor, 2006-ban a „vámkáoszt” szintén (túl)munkaszervezéssel oldotta meg a hatóság. Prukner így foglalja össze:
„Bármennyire is felgyorsították (vagy inkább fel akarták gyorsítani) a munkálatokat, hétvégi műszakok szervezésével, két műszakos munkarend bevezetésével, kiderült, hogy nem sikerült minden. Százak heteken át éjjel-nappal dolgoztak, az egész testület összefogott, így végül orvoslásra került a helyzet.”
Ezzel szemben ma a hír szinte ugyanaz: Szombaton is dolgoznak a NAV-ban, hogy betömjék a költségvetési lyukat.
Pedig a tapasztalat, az megvolt…
...csak a hírt nem értem.
