Aki rendszeresen sportol, de nem mérkőzik meg másokkal az csupán testedző. – szokta mondogatni Z. – A sportoló meg is méreti magát. Viszont sportember csak az lehet, aki ismeri és betartja a szabályokat.
Aki rendszeresen sportol, de nem mérkőzik meg másokkal az csupán testedző. – szokta mondogatni Z. – A sportoló meg is méreti magát. Viszont sportember csak az lehet, aki ismeri és betartja a szabályokat.
Példaként a kerékpárosokat szokta felhozni, mert ugye az, aki nem közlekedési célból bringázik, az edzi a testét. Ilyenek sokan vannak. Viszont aki versenyeken is indul az a sportoló. De hogyan lenne sportember, aki doppingol, vagy éppen trükkös (kívülről nem látható) elektromotort építtet a drótszamárba, hogy jobban bírja a hegymenetet?
Most azon gondolkodom, hogy mégis minek nevezném azt, aki pofátlanul motorkerékpárral akar indulni egy kerékpár versenyen, mondván az is csak egy kerékpár csak hosszabb a neve, és különben is most indul először versenyen és nem tudta, hogy nem lehet…
Van ugye ez a népképviseletinek nevezett izé a Kossuth téren, amit országgyűlésnek hívnak, és aminek a tagjai a képviselők. Ezek többé-kevésbé tisztességes emberek, hiszen csak nem olyan hülye egyik párt sem, hogy szemmel láthatóan tisztességtelen embereket indít.
Ne soroljon senki ellenpéldákat, tudom én is, hogy dehogynem! De azért egyezzünk ki abban, hogy nem ez a jellemző. Jobbára utólag derül ki.
Na most ezekre a képviselőkre vonatkoznak ám jogok [ezt gondolom valamennyi kívülről fújja, még álmából felébresztve is!], meg kötelezettségek, mint például az összeférhetetlenségi szabályok. Az utóbbit úgy tűnik, hogy nem nagyon sikerült bebiflázniuk.
Az idei évben sorra szólnak a hírek arról, hogy egyes képviselőknek hónapok kellettek ahhoz, hogy felfedezzék, hogy az egy seggel megült lovak közül némelyik, bizony, bizony egy önkormányzati tulajdonú cég felügyelőbizottsági tagsága. Ilyenkor lemondanak és vállalják a jogtalanul felvett pénz visszafizetését.
Halkan jegyzem meg, hogy hasonló szabálytalanságért egy közszolgát fegyelmivel szoktak elbocsájtani, de ugye az országgyűlési képviselő mégiscsak más lapra tartozik.
Az ember gyereke ilyen ügyek hallatán csak legyint.
Az, hogy Bohács képviselő úr esetét mégsem hagyom szó nélkül, a képviselő úr múltjának köszönhető. Ugyanis Bohács képviselő úr többszörös kenu világbajnok és nem mellesleg évtizedes jogi praxis van a háta mögött.
Hát kitől-mástól várná el a nép egyszerű gyermeke, hogy sportember legyen, ha nem tőle?
Erre most kiderül, hogy bő tíz hónap kellett ahhoz, hogy felfedezze, hogy a képviselői munkájával összeférhetetlen a Szegedi Hőszolgáltató Kft-nél betöltött fb-elnöki tiszte. Hozzá tenném, hogy nem két forintért, de ez tulajdonképpen mellékes.
Hogy az előbbi kerékpáros példát vegyem alapul Bohács képviselő nem szarozott egyből egy Mercuryt pakolt fel a kenujára, hátha senki sem veszi észre. Észrevették.
Mondta is egyből valami olyasmit, hogy Bocsika! Hát én ezt nem tudtam, nekem ezt nem mondta senki… és, hogy ő most először országgyűlési képviselő.
Persze én meg majd kivágok egy tányért a kilencedikről, oszt ha fejbe talál valakit, azzal védekezem, hogy mások is dobálnak ki ezt-azt, én meg először lakom ilyen magasan és nem gondoltam, hogy ekkorát üt.
És a képviselő úr még el is várja, hogy elhiggyék neki… Elvégre ő valaha sportember volt.
