Anyámat úgy általában hidegen hagyja a politika, nem is szeret beszélni róla, de tudja, hogy ez néha elkerülhetetlen. A fröcsögést viszont kimondottan utálja.
Anyámat úgy általában hidegen hagyja a politika, nem is szeret beszélni róla, de tudja, hogy ez néha elkerülhetetlen. A fröcsögést viszont kimondottan utálja.
Herótja van a pártdroidoktól, akiknek minden jó, ha azt az általuk preferált párt mondja… és minden ellenvéleményre, mindenre és mindenkire köpködnek, ami a párt véleményétől eltér.
Na jó, pontosítok, anyámnak herótja van a pártdroidoktól is. Azokat viszont még jobban rühelli, akik a köpködéses műfajt úgy űzik, hogy közben azzal dicsekszenek, hogy ők bizony nem voltak szavazni, mert egyik kutya, másik eb…
Anyám úgy van a választással (már addig, amíg választásról és nem a kijelölt káder megszavazásáról beszélhetünk), mint a kenyérvásárlással. Mert teszem azt, az ember lemegy a boltba barna kenyérért. De csak fehér kenyér és félbarna van. Ebből lehet választani, vagy éhes marad a család… olyankor választani kell. Az azért – szerinte - nem működik, hogy ilyen esetben az ember hazamegy, oszt leküldi az asszonyt vagy a gyereket (esetleg megkéri a szomszédot), hogy hozzál már valamilyen kenyeret, jó lesz az. Főleg úgy nem, hogy utána arról panaszkodik, hogy milyen ehetetlen szart kell ennie...
Anyám szerint a felnőtt embernek tudnia kell választani. Fel kell vállalnia, hogy néha dönt.
Annyira radikális a kérdésben, hogy ő bizony nem szarozna és bírságolná azokat, akik a voksolás helyett inkább füvet nyírnak.
Mondom is neki, hogy a jelenlegi választási hajlandóság mellett kinyírná az államigazgatást. Hány ügyintéző bírná ennyi szabálysértési eljárással. Jó adna két hetet, hogy aki nem tud a választásokon részt venni az kimentse magát…
Szerinte a választásokon való részvétel nem csak jog, hanem kötelesség! Már amíg tényleg szabad választásról beszélünk.
Az a baj anyámmal, hogy nem érti, nem látja, hogy mi a különbség a pártdroidok és az ún. „vadbarmok” között. Én sem.
A fideszes meghatározás szerint a „vadbarom” a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő választó.
Mert nem azzal van baja a fidesznek, aki az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevők. Nem, csak a hezitálókkal, akik a döntés pillanatáig hezitálnak, hogy mit utálnak jobban… a fehér, vagy a félbarna kenyeret.