A kormány levelez. Ezt már megszoktuk a nemzeti inzultáció során, hogy időnként rájuk jön és levéllel bombáznak boldog-boldogtalant. Most Hugh Grantnek írtak.
A kormány levelez. Ezt már megszoktuk a nemzeti inzultáció során, hogy időnként rájuk jön és levéllel bombáznak boldog-boldogtalant. Most Hugh Grantnek írtak.
Nem sokat, de mellékeltek hozzá egy komplett (olyan százoldalnyi) médiatörvényt, hogy mr Grant olvasgassa. Vicces.
Vicces, mert a levelezési kényszert az váltotta ki, hogy az ismert színész mintegy két hete azt találta mondani egy brüsszeli konferencián, hogy (idézem a híreket) „A magyar állam odáig jutott, hogy a média fölötti uralom átvételével fenyeget.”
Na, jó ez önmagában nem vicces. Sokan úgy érezzük, hogy egyszerűen így van. Oszt annyi.
Vicces ott kezdett lenni, amikor az egykori híradós Pálffy képviselő úr, csípőből úgy reagált, hogy a színész szereptévesztésben van, és azt hiszi, hogy még mindig az Igazából szerelem című filmben a brit miniszterelnököt alakítja.
Halkan jegyzem meg, ez a frappánsnak gondolt visszavágás egyrészt nem cáfolja, hogy a kormányzó pártok a média feletti uralom megszerzését célozzák, másrészt kb annyira színvonaltalan mintha valaki azt mondaná, hogy nem lesz attól valaki sommelier, hogy az átlagnál többször itta le magát.
Ráadásul egy héttel később a miniszterelnökség levelet írt Hugh Grantnek. Hogy a törvény nem olyan... És? Beszélt Hugh Grant a törvényről?
Hogy is van ez a szereptévesztés?
Ki magyarázza a bizonyítványát kinek?
Könyörgöm, hasonló esetben Merkel asszony is levelezne? Lótüdőt! Egyszerűen egy sajtótájékoztatón megjegyezné, hogy nem tud mit kezdeni a színész kijelentéseivel, kérdezzék már meg tőle, hogy mégis mire gondolt, mi alapján mondta, amit mondott? …és az újságírók bizony házhoz mennének mr Granthez a válaszokért.
Mert ugye mindenkit a saját súlya szerint kell kezelni. A kisebb súlyt képviselő van hátrányban. Neki kell magyarázkodni. A magyar kormány megmérte magát és könnyűnek találtatott. Már mr Grattel szemben biztosan.
Ráadásul az is vicces, hogy egy hét kellett állítólag színész címének a kiderítéséhez… vagy inkább a törvény személyre szóló fordításának elkészítéséhez. [Volt már rá példa, hogy nem egészen azt sikerült lefordítani, ami a törvényben áll. Emlékszünk ugye?]
Mindegy, csak sikerült elküldeni.
Csak én érzem úgy, hogy ezzel a levéllel hülyét csináltak Pálffy képviselő úrból?
Ráadásul a törvény fordítása bármi szépet és jót is tartalmaz, nem cáfolja a színész kijelentését. Mert ugye a média fölötti hatalomátvétel nem csak törvénnyel történhet. Vajon benne van-e a Médiahatóság packázási joga például a Klubrádióval szemben? Szerintem nincs.
Vajon benne van-e a törvényben az állami reklámtorta nem nézettségi, hallgatottsági, vagy olvasottsági, hanem haveri alapon történő felosztása? Szerintem nincs. Pedig, ha nem tetszenek a közvetített hírek, vélemények, nincs állami reklám.
Mert a hatalom átvételéhez nem kell betiltani tévét, rádiót, hírlapot… elég ellehetetleníteni.
De ezt már a Miniszterelnökség nem tudná cáfolni.
