Pék, és rendőr. Pincér és katona. Mindegyik fontos szakma. Mindegyik más. Csak éppen az egyenruhás szakmákat lenézik az emberek. Bár társadalmi presztízs tekintetében az egyenruhások tényleg valahova a béka segge alá kerültek mára, hiszen nem termelnek, mondjuk a pincér sem...
Vannak szakmák, azaz hivatások, amelyek művelői rendkívüli körülmények közötti munkavégzésre vállalkoznak. Ezek a szakmák nem népszerűek. Miért is lenne népszerű, ha valaki életének, testi épségének kockáztatását vállalja, valami elvont cél érdekében.
Igen, ma elvont célnak számít a rend-, vagy a hon védelme.
A lenézett, sokszor utált egyenruhásokról van szó. Azokról az emberekről van szó, akiket az átlagember általában utál és semmirekellőnek tart, pedig ők azok, akik kevés pénzért vállalják, hogy ha arról van szó, embertelen körülmények között teljesítenek szolgálatot. Ők azok akik csak szükséghelyzetben jutnak az eszünkbe, különben feleslegesnek tartjuk őket. Katonák, határőrök, rendőrök, tűzoltók... ismerek közülük néhányat.
Láttam, hogy milyen gyorsan égnek ki az első vonalban dolgozók. Nem véletlen, hogy az átlagéletkor ezeknél a testületeknél nem nagyon éri el a negyven évet. Nem biztos hogy maga a szolgálat a megerőltető, de az állandó bizonytalanság biztos, hogy az. Vajon közülük hányan tudják, hogy holnap hol teljesítenek szolgálatot.
Most a szolgálati törvény módosítása kapcsán ismét szem el kerültek. Persze nem a védőfelszerelések hiánya, nem a kifizetetlen túlórák miatt. Mindössze azért, mert tiltakoznak a kedvezményeik elvonása miatt.
Nincs már kórházuk, lefaragták már a pótlékaikat, meg akarják szüntetni a korkedvezményes nyugdíjukat.
Az Origón olvastam a fórumozók reakcióit.
Az általános vélemény, hogy jogosak az intézkedések, miért legyen nekik jobb, mint másnak, hiszen a pékek is nehéz fizikai munkát végeznek, mégsem mehetnek korkedvezménnyel nyugdíjba. Sőt az egyenruhások munkája nem is olyan megterhelő fizikailag.
Döbbenetes.
Amikor ezek a fiúk és lányok egyenruhát húztak gyakorlatilag lemondtak állampolgári jogaik egy részéről. Nem lehet politikai véleményük (csak otthon), nem lehetnek politikai párt tagjai. Szabadságra úgy mehetnek, hogy bejelentik a szabadság eltöltésének a helyét. Rendkívüli esemény esetén bármikor berendelhetőek. Szóval nem kevés lemondás, és ha nem jönnek ki a főnökükkel, keveslik a fizetést, akkor nem mehetnek át a konkurenciához, mert nincs.
Nem véletlen, hogy mindegyik hiányszakma. Talán ezért is akarja a kormány röghöz kötni a a negyvenes korosztályt.
A fizetés kevés, húsz év szolgálat után szinte mindenkinek tönkre megy az egészsége.
Nem a pékekkel, vagy a pincérekkel van bajom. Mindenki a választásánál tisztában van az adott szakma előnyeivel, hátrányaival.
Az egyenruhások ezeknek az ismertében választották a szakmájukat, és a kormány most erre mondja, hogy csak a hátrányok maradnak.
Tessék mondani, a korbács helyett nem inkább süteménnyel kellene marasztalni őket?
