Nem rég valaki elsütötte azt a hatvanas évekbeli viccet, hogy mi a különbség a szocializmus és a kapitalizmus között?
Nem rég valaki elsütötte azt a hatvanas évekbeli viccet, hogy mi a különbség a szocializmus és a kapitalizmus között?
Szinte semmi - szólt a vicc poénja - mindkettőt a zsidók találták ki, csak az egyiket nekünk, a másikat maguknak.
Döglött hal...
Mint ahogy a pesti vicc is lassan döglött hal lesz. Nem tudom a miértjét.
Van, aki azt állítja, hogy ez a fene nagy demokrácia az oka, a jó viccek diktatúrában születnek. Amikor ki kell röhögni a hatalmat, különben nem lehet épp ésszel elviselni...
Nem tudom.
Mások azt mondják, hogy a jólét az oka. Az ember, - főleg ha magyar - hajlamos a saját kínján röhögni.
Nem tudom.
Megint mások azt mondják, hogy a kulturális elsekélyesedés az oka... Hááát, én még művészfilmen nem röhögtem. Biztos rossz moziba ültem be.
Most azután itt vagyunk a szarban. Nincs min röhögni, pedig ugye válság van. Akárhonnan nézem a b verzió kilőve...
Nemrég a kezembe került a nyolcadikos történelemkönyv. Milyen aktuális, pont a húszas-harmincas évekkel kezd. Akkor volt egy kisebb válság. Mintha. A hatodik fejezetben - ami a nácizmusról szól - van egy idézet magától Schicklgruber úrtól. Megosztanám.
„Ha nem volna zsidó, fel kellene találni. Az embernek látható ellenségre van szüksége, nem pedig láthatatlanra."
Az antiszemitizmus, kirekesztés manapság - hát, hogy is mondjam - illetlenség. De a látható ellenség kell. Fel kell találni az újzsidókat, nincs mese...
Lehetnének, mondjuk a köztisztviselők - javasolta ma egy blogger - elvégre csak lopják az adófizetők pénzét. Tizenhárom hónapon keresztül...
Válasz erre.