Amióta Hunnia KSK lett a Goli, azaz a Goldberger SE azon gondolkodom, hogy baj-e, ha valamilyen szervezet, párt, vagy akár egyház áll nyíltan egy sportszervezet mögé?
Amióta Hunnia KSK lett a Goli, azaz a Goldberger SE azon gondolkodom, hogy baj-e, ha valamilyen szervezet, párt, vagy akár egyház áll nyíltan egy sportszervezet mögé?
Nem mondom, van egy bizarr stichje a történetnek, de ez lényegében legalább annyira mellékes, mint ahogy magyar szemmel furcsa volt, amikor 1980-ban John Huston Victory [Menekülés a győzelembe] című filmjében az MTK „játszotta” a német csapatot…
De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy vajon szét kell-e választani a sportot és politikát?
Nos, vannak olyan események, amikor igen.
Egy nemzetközi szereplés során a sportoló, a csapat elsősorban magyar, nem számítanak a klub színek…
De egyébként?
Egyébként az ember szeretne olyan helyen sportolni, ahol jól érzi magát, ahol hasonszőrűekkel lehet együtt. Talán nem véletlen, hogy lehetőség szerint a gyereket a kedvenc klubhoz küldjük sportolni. A guba a gubához, suba a subához itt is igaz.
Szeretnénk-e, hogy a keresztény elveket valló családunk gyermeke, egy a nézeteit az edzésen is hangoztató ateista edzőhöz kerüljön. Természetesen nem. Mint ahogy azt sem szeretnénk, ha egy mélyen vallásos edző hittéríteni kezdene egy edzésen.
Az ember, amikor klubot választ, hogy nem csak edzőhelyet választ. Egy sportklubnak értékeket is kell képviselnie. Vagy legalább is kellene. Egy klub nem egyenlő a szélsőséges szurkolóival, de nem is választható tőlük külön, ezt már számtalanszor bizonyították futballszurkolóink.
Be kell vallanom, hogy én már tavaly hiányoltam egy Magyar Gárda SC-t, ahol a gárdisták megmutathatják, hogy nem csak masírozni tudnak.
Nem érzem problémásnak a nyílt párt, vagy egyházi támogatást, hiszek a sport közösségformáló erejében.
Bár…
…a szurkolóktól azért tartok. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a szurkolók a meccseket kisebb helyi háborúkká változtatják.
Szóval nem a sportolókkal, a sportegyesületekkel lenne baj, hanem velünk, akik a pálya szélén állunk.
