Amikor belefutottam a hírbe, hogy lecsukná a graffitizőket a fidesz. Meglepődtem, mert ugye bennem is megfordult már a gondolat (kiben nem?) egy-egy falfirka láttán, hogy szívem szerint letörném a kis pöcs kezét és a seggébe dugnám. De minimum lenyalatnám vele a művét.
Amikor belefutottam a hírbe, hogy lecsukná a graffitizőket a fidesz. Meglepődtem, mert ugye bennem is megfordult már a gondolat (kiben nem?) egy-egy falfirka láttán, hogy szívem szerint letörném a kis pöcs kezét és a seggébe dugnám. De minimum lenyalatnám vele a művét.
Tényleg tele van vele a hócipőm, hogy a „tag”-nek nevezett kutyapiszok elborítja a várost. Ott van a romos, és frissen felújított házfalakon, köztereken. Elborítja a buszokat és a buszmegállókat. Ezeknek a firkásoknak semmi sem szent, a templomok falán ugyanúgy ott a nyomuk, mint a szobrokon. Ez ellen tényleg tenni kell valamit.
Ugyanakkor a Nyugatiból, ahogy kigördül a vonat, a csupasz betonkerítésen graffitik vannak. Színesek látványosak. Némelyiket határozottan szeretem. De említhetném a Filatorinál a kerítést… Nem mindenki barbár, akinek festékszóró kerül a kezébe, csak nehéz megtalálni a határt a rongálás és a street-art között.
Rákosligeten például egy graffiti hívja fel a figyelmet a Csekovszky Kiállítóteremre. Különbséget kell tenni a legál és az illegál fújás között.
Az illegál, a kutyapiszok módra odarondított tagelés nem más, mint rongálás, ami a vonatkozó, azaz Btk. 324. §-a alapján eddig is szabadságvesztéssel volt sújtható.
Hoppá, akkor most miről is folyt a vita a parlamentben. A nagy büdös semmiről. A kormánypárt ismét valami olyat talált fel – a pálinkafőzési szabadságharc után – ami bizony létezik csak alkalmazni kéne. A megfogott firkálókat annak rendje és módja szerint felelősségre vonni. Csak ehhez kapacitás is kéne. Hatósági. Az meg ugye pénzbe kerül.
De, ha vitázunk erről az ország házában, akkor az már olyan mintha történne valami. Hadd vakuljon a paraszt!
Ezért hangsúlyozta a fideszes Nagy Gábor Tamás, hogy „az utcán rendnek kell lennie!”
Van egy olyan sanda gyanúm, hogy itt már régen nem a tagelő kölykökről van szó. Ők csak az ürügy.
Nem tudom ki emlékszik még arra a legendás falfirkára, hogy „Bolsik, ne emeljétek a sajtos pogi árát, mert baj lesz!”, de szerintem ennek az újkeletű kistestvéreiről szólt a beterjesztés.
Az utóbbi évek jellemző politikai falfirkái, a hatalom ellen emeltek szót. Volt a „Tákolmány helyett alkotmányt!”, meg a „Szabadítsátok ki Budaházyt!” (ja, ez még most is megy), vagy a „Halál a gyilkos rendőrségre!”, és a „Mocskos Gyurcsány!” feliratokról se feledkezzünk meg. Persze lehetne sorolni a politikai falfirkákat, gondolom, mindenki tud fejből vagy tízet.
Az a sanda gyanúm, hogy leginkább a politikai indíttatású falfirkákkal kíván leszámolni a kormányzópárt, biztos, ami biztos. Mielőtt még megjelenek a narancsterrorról, nyugdíj ellopásról és hasonlókról szóló értekezések. Mert hamarosan várhatók.
Ezt onnan gondolom, hogy a köztársaságunk elnökének a nevét valaki már kihúzta az olimpiai bajnokok faláról, ami nem volt éppen egy nemes cselekedet, viszont bosszantóan ronda. Nem tudom, mit hitt magáról a barbár állatja, de megnyugtatnám, hogy nem az.
Szerintem az üzenet világosan kapcsolódik a médiaszabályozáshoz.
Ellenvéleménynek helye nincs!
Az meg csak a hab a tortán, hogy a parasztvakításnak az a jobbik dőlt be és helyeselt ezerrel, akinek az aktivistái előszeretettel fejtik ki a véleményüket az éj leple alatt festékszóróval.
