Ez nem háborgás, inkább csendes beletörődés, ahogy mondja, hogy „Legalább azt a Gáspár gyereket, a Lacit beválogathatták volna a műsorba.”
Ez nem háborgás, inkább csendes beletörődés, ahogy mondja, hogy „Legalább azt a Gáspár gyereket, a Lacit beválogathatták volna a műsorba.”
A kékes színben játszó kontyú hölgyről jutott az eszembe, hogy ugyan a bazi nagy görög lagzi óta tudja mindenki Portokalos apukától, hogy minden görög, de mi - büszke magyarok - tudjuk, hogy ez nem igaz, mert minden magyar. Valószínűleg még a görögök is magyarok, csak Ekvádorból rövidebb úton jöttek Európába.
Hogy ennek mi köze a kék hajú matrónához?
Csak annyi, hogy pont úgy nézett ki, mint egy a hatvanas éveit taposó Marge Simpson. Az meg eddig is tudtam, hogy a Simposon familia atyja magyar, név szerint Csupó Gábor. Tehát Marge is egyértelműen magyar, tálán pont erről a hölgyről mintázta Csupó. Még a hangja is hasonlított ahogy a fiatalabb társnőjének mesélt. És talán, mert a szombati bevásárlásból tartottak hazafelé, talán, mert nem volt jobb témájuk a TV2 főzős műsorát emlegették. A roma hetet.
- Nem ürgepörkölt az nem volt. Azzal csak a Bangó Margit viccelt. Nem is volt igazi botrány. Ezen a héten nem. Igaz, hétfőn még azt hittem, hogy ez most tényleg egy botrányos hét lesz. Ezek biztosan összevesznek. Tudod a Junior (így jével mondta) gyerekről tudom, hogy nem egy balhézós fajta. Itt lakik kétutcányira tőlünk. De a többiekből kinéztem. Illetve ez sem igaz, mert nem néztem ki, de valahol számítottam rá. Ebben a műsorban a főzés csak másodrendű. Az a lényeg, hogy ki hogyan köt bele a másikba, mint az a magas színész, vagy az a rádiós, vagy a drága Cili művésznő. Mondjuk tőle nem ezt vártam.
Mondják, hogy nem fér meg két dudás egy csárdában. Gondoltam akkor öt cigány főleg nem fér meg egy műsorban. Majd mindegyik prímás akar lenni. De nem. Ezek csináltak egy teljesen jó műsort. Udvariasak voltak egymáshoz. Látszott, hogy tisztelik egymást. Ilyet eddig ebben a műsorban még nem láttam. Legalább azt a Gáspár gyereket, a Lacit beválogathatták volna a műsorba. Az legalább hisztériás, mint a fekete Laci, vagy az a francia rádiós.
Nem, ez nem háborgás, inkább csendes beletörődés, ahogy mondja.
- Nem mondom akkor felkaptam a vizet, amikor az a tanár, a Daróczi, azt mondta, amikor valaki félrenyelte az ételt, hogy magyarútra ment. Hogy képzeli ez? A cigányút, az cigányút! De így a hétvégére be kell látnom, hogy van valami igazsága ebben a magyarútban. Nézem a tévét, hallgatom a híreket, és tényleg mintha a politikusainknak nem lenne más célja, mint megfullasztani a másikat. Ebbe fog beledögleni az ország. Aki teheti elmenekül innen.
Ezek a cigányok legalább tudták, hogy mi a tisztelet. A Junior gyerek is azt panaszolta a végén, hogy amikor magyarok voltak nála a műsorban, nem adták meg a tiszteletet az anyjának. Le se tojták. Itt van, ő az, aha… ennyi volt a reakciójuk.
Ne hidd azt, hogy most ettől a műsortól jobban fogom szeretni a cigányokat. Mert nem! Az ő kultúrájuk nem az én kultúrám. Nekem ők túlságosan, hogy is mondjam, khmm... ...cigányok. De ebben a magyarútban, van valami…
Te tényleg csak ezt az ürgepörköltös dolgot hallottad? – kérdezi már leszállás közben.
