Nincs mese, most már hamarosan itt lesz. Mármint a szezon.
Nincs mese, most már hamarosan itt lesz. Mármint a szezon.
Május elseje elmúlt. Lehet, hogy énekszó és dal is köszöntötte, de erről lemaradtam… Viszont láttam a Balatont. Vizes. Hideg vizes. És a víz egészen a partig ér. Hogy, hogy lehet ez, amikor már évek óta ki kellett volna száradnia? Nem is értem…
Mostanra szorgos népek szállták meg a balatoni nyaralókat, szállókat, büféket és butikokat, amik – mint azt évek óta tudjuk – csak és kizárólag a turisták kényelmét akarják kiszolgálni. Szíves látás, vendéglátás.
Mondjuk az erotikaszolgáltatók még nem kezdtek bele a szezon eleji munkákba, de ugye a fizetőképes kereslet még valahol Szászországalsón ünnepli a munkát, miközben azokról a boldog nyolcvanas évekről álmodozik, amikor a Balaton volt a rendes évi családegyesítési program helyszíne.
Szóval még festék szaga és nem a sült halé dominál, hogy azután szezonban - ha az időjárásfelelős is úgy akarja - megteljen a néplavór.
Persze a Honecker-szandins Hansok kora lejárt. Ibizára vagy hova a rothadásba járnak…
A vonaton két üléssel mellettünk ülő nagypapák is azokat a boldog nyolcvanas éveket emlegették.
Egy harcsabajuszú öregúr vitte a szót. A nagy idők tanúja.
Azoké az időké, amikor még profi módon áztatták egész évben a címkét a Zlaty Blazanról, meg a Gold Fasselről, hogy azután átcímkézzék a Kanizsai sörgyár Május 1. névre hallgató műremekét. Nem volt az a májusegy rossz sör, ha nem tudták a dajcsok, hogy mit isznak zergútoltak azok ezerre.
Nem számított azoknak semmi, megettek megittak mindent ami volt. És fizettek mint a katonatiszt. Jöttek a hülye szandáljukban, rákvörösre égve, és minden schön volt nekik, meg gut.
Azután jött a rendszerváltás… a németek meg sorban elmaradoztak. Nem kellett minden családi ünnepet letudniuk két hét alatt.
Három német család tartott ki az évek során. Azok jönnek minden évben. A szülők már elmaradoztak, de a gyerekek itt ismerkedtek meg. Nosztalgiáznak. Más vendég már nincs is. Az utolsó három évben az asszony tölti lenn a nyarat az unokákkal.
Ő – mármint az öreg – nem szeret lejárni, csak ilyenkor. Amikor még nincs lenn szinte senki. Napközben eldolgozgat, este elsörözik, kártyázgat a szomszédokkal…
Nincs, aki rászóljon.
Még egy hónap, azután itt a szezon.
Ő meg nyugodtan, otthon.
Majd lejön ő is. Persze, hogy lejön.
Minden második hétvégén…
