Ismerkedni nehéz. Az ember – ugye - szeretné felhívni magára a figyelmet, ezért megpróbál frappáns és vicces lenni, hogy elkápráztassa a célszemélyt.
Ismerkedni nehéz. Az ember – ugye - szeretné felhívni magára a figyelmet, ezért megpróbál frappáns és vicces lenni, hogy elkápráztassa a célszemélyt.
Ki ne emlékezne, az ismerkedési mélyrepülés klasszikusára. „Kő’ kóla genya?”
Ami talán ezt is alulmúlja, az a „Hányjak neked cigánykereket?” Amire, ha nemleges a válasz, lehet tovább nyomulni az „És tojásos lecsót?” kérdéssel. Tragikus nem?
Mégis van, akinek bejött.
Valahol, az is hihetetlen, hogy már azzal célba lehet érni, hogy az ember udvarias.
Történt, hogy egy békés csütörtök este Peti nem tudott mit kezdeni magával. Gondolta iszik egy kávét. Mondjuk, ha én akarnék kávét inni, akkor első utam a konyhába vezetne. Ott ugye általában minden együtt áll a kávéiváshoz, azaz van kávé, víz, kávéfőző, cukor, csésze és tej. Jó, az utóbbi időnként hiánycikként jelentkezik a hűtőben. Tegyük fel, hogy az egyik összetevő hiányzik, akkor irány a legközelebbi bolt és beszerzem a hiánycikket. A legrosszabb esetben – hangsúlyozom, a legrosszabb esetről van szó – megcélzom a legközelebbi kávémérésre alkalmas vendéglátóipari alegységet. Az véletlenül sem jut eszembe, hogy mondjuk Rákoshegy relációjában a legközelebbi kávémérést az Őrsön keressem.
Bezzeg Peti. Ő este hétkor a kávéivás egyetlen helyszínének az Árkádot tudta elképzelni, így buszra szállt. Tömegtől nem kellett tartania, mondhatni rajta kívül voltak még vagy hatan. Ilyenkor törnek elő a rocker gyökerek. A hetedik te magad légy – dúdolta Peti Hobo után szabadon. Legalább ennyi, ha már elmaradt a Hobo-karácsony...
Peti unatkozott. Társaságra vágyott.
És vagy három megállóval később felszállt a laptopos lány. Lehetett volna ő a nyolcadik utas, de közben leszálltak négyen.
Peti felpattant és átadta a helyét, ami úgy általában sem megszokott, de egy üres buszon határozottan szokatlan. A laptopos lány vette a lapot. Beszélgetni kezdtek. A lány késésben volt. Valahonnan. Hogy honnan az lényegtelen, mert sohasem ért oda.
Pláne, hogy a végállomáson a kávémérés helyett Peti - immár nem egyedül – egy sörmérésbe indult. Egy sör, és már indultak is vissza... elvégre a laptopos lány végképp elkésett onnan, ahova tartott. Végképp?
A vajon hova is tartott kérdése, akkor fordult meg Peti fejében, amikor ugyanott szálltak le. ...és ugyanoda tartottak. Petihez.
Reggel Peti vigyoráról mindenkinek ugyanaz a vicc jutott eszébe.
Egy fickó beállít gyónni.
- Atyám, nagy az én vétkem – kezd bele. – Az elmúlt éjjel hét nővel háltam, pedig házas vagyok.
- Fiam – válaszol az atya – ez tényleg bűnös cselekedet volt. Fogj hét kiló citromot, facsard ki és idd meg a levét.
- Az feloldoz Atyám?
- Nem! De eltünteti az önelégült vigyort a pofádról...
Így kénytelenek voltunk Petinek felvázolni a sötét jövőt.
Az éjszakai mutatványa már fenn van valamelyik video megosztón, vagy mire hazaér a lakás ki van pakolva... de minden esetre ne lepődjön meg, ha estére valami erősen ég vagy viszket.
Volt annyira hatásos mint a citromlé...
- eredetileg a http://celebleszekbaze.freeblog.hu -ra írt bejegyzés -
