Sztrájkolnak vagy gyávák? – kérdezte szöszke a barátnőjétől az Őrsön úgy reggel hat óra tájban, és eltette a bérletét, amit nem két tőle senki.
Sztrájkolnak vagy gyávák? – kérdezte szöszke a barátnőjétől az Őrsön úgy reggel hat óra tájban, és eltette a bérletét, amit nem két tőle senki.
Az ellenőrökre gondolt.
Jó kérdés. Tényleg, most sztrájkolnak vagy gyávák? Mert ellenőrizni, nem ellenőriznek.
Mind a kettőt megérteném. Feltehetőleg, ha ellenőrizni kezdenének azon a néhány még közlekedő járaton, akkor a tömeg magába szippantaná őket. Megrágná, és csak húscafatokat, rongydarabokat köpne ki.
Pedig csak a munkájukat végeznék.
Sztrájkmentes reggeleken időnként előfordulnak ellenőrök a hatoson. Az utasok egy része – nem is olyan kevesen – menekülésre fogja ilyenkor a dolgot. Egyszer egy kezdő – mármint ellenőr – éppen túlbuzgott, de a főnök (vagy rangidős, vagy csoportvezető, vagy minek hívják ezt náluk) leintette. Hagyd – okította zöldfülűt – már az is eredmény, ha az le tud ülni, aki fizet…
Most sztrájk van.
Járat nincs, illetve csak alig.
Tegnap bérletet vettem. Titokban attól tartottam, hogy a pénztáros hátra kiabál hogy "Gyertek, mert ilyen hülyét még nem láttatok! Sztrájk idején vesz bérletet!" lelki szemeim előtt láttam, hogy az üveg mögött pénztárosok tömege bámul rám, a hülyére, és tiszta szívből röhög. Jelzem nem így történt. Fizettem és bérletet kaptam. Nem röhögtek ki, de még egy mosolyt sem kaptam, hogy na lám... még csak össze sem kacsintottunk a pénztárossal. Ő kiszolgál, én ki vagyok szolgáltatva.
Ellenőrök sincsenek.
Én meg a szöszke kérdésén töröm a fejem, mert erről nem beszél senki. Úgylátszik nem hír, de engem érdekelne…
Sztrájkolnak vagy gyávák az ellenőrök?
