Most kéne nyílt levelet írnom unortodoxia pénzügyi pápájának, hogy Figyi mán Gyuri!, de ennek több okból sincs értelme, mert egyrészt nem olvassa, másrészt nem érti, sem az emberek, sem a gazdasági folyamatok működését.

Én például az idén nem ettem görögdinnyét. Azon egyszerű okból, hogy nem kívánok - már amennyiben tehetem - a kormány és a dinnyetermelők kartellezésében segédkezet nyújtani. Kibírtam. A dinnyetermelőket sem verte a földhöz, ha csak én… de csak én?

Most büntetni akarsz – folytathatnám – a készpénz felvételért. Jó’ van!  Tudod mi lesz a következménye?

Hogy átállok az elektronikus számlázásra – legalább védem a fákat és csak a tranzakciós adót szívom – és nem megyek a piacra, mert ott Mari néninek a zöldségért meg a tojásért kápé kell. Megyek a multihoz, ott tudok kártyával fizetni.

Aranyapám, honnan vettétek, hogy ebből mennyi pénz fog befolyni a költségvetésbe? Azt már a csipszadó esetében sem tudtátok eltalálni… Egyszerűen nem ismeritek az embereket.

Nem mondom, ha annyit keresnék, mint TI, akik irányítani akarjátok az országot, akkor én is leszarnám azt a három forintot ezresenként… de nem!

Van egy olyan érzésem, hogy nem számoltatok a hozzám hasonló nyakas honpolgárokkal.

Az a nagy büdös helyzet, hogy nem csak engem szívattok hosszú távon, hanem a postást, akinek lassan csak a konzultációs levelek, meg a Helyi Téma című pártbulvár házhozszállítása marad, meg Mari nénit, aki a háztájiból akarja azt a kis pluszt megkeresni, amivel a munkanélküli gyerekeit, meg az unokáit tudja támogatni…

Mert például munkahelyet, azt qrvára nem tudtok teremteni!

Szóval valami ilyesmit írnék a legfőbb pénzügyérnek, ha nem lenne pont annyi értelme, mintha a kutyával akarnám megértetni a kvantumfizikát.