Lassan már tényleg nem lesz olyan réteg, akit ne érintene hátrányosan a Nemzeti Ellehetetlenítés Rendszere. Nyugdíjasok, munkanélküliek, rokkantak, betegek… és most sorra kerültek a diákok, akik állítólag a vártnál hevesebben reagáltak.
Állítólag, mert azt csak a miniszterelnök tudja, hogy a röghöz kötéssel a hallgatói keretszám csökkentéssel valójában milyen heves reakciókra számított. Gondolom hevesre, hiszen pont ezért időzítették vizsgaidőszakra. Ráadásul már előre be volt készítve a felháborodást hőzöngésnek minősítő válasz, hogy „mit izélnek ezek az egyetemisták, hiszen őket nem érinti, a keretszám csökkentés”.
Mondanám, hogy megmosolyogtató, hogy a kormány nem tud mit kezdeni azzal a fogalommal, hogy szolidaritás, de nem hiszem, hogy erről lenne szó. Valószínűleg tudják és értik is, hogy miről van szó, csak az egyetemisták akciójának a társadalmi támogatottságát szeretnék csökkenteni.
Megpróbálnak megosztani, kifárasztani. Mert azt tudják, hogy a tandíjat - bárhogy is próbálják átnevezni - valahogy nehezen emésztik az emberek. Torkán akadt Bokrosnak ugyanúgy, mint a Gyurcsány-kormánynak.
Mindeközben azt azért mindenki tudja, és talán otthon a négy fal között el is ismeri, hogy a felsőoktatás finanszírozását meg kék reformálni, és erre valószínűleg csak egy működő tandíj és ezzel párhuzamosan ösztöndíjrendszer kiépítése jelentheti a megoldást.
A tandíjra a fidesz 2008-ban nemet mondott, és én úgy érzem, hogy ebben az álláspontjuk ma sem változott. Nem a felsőoktatást akarják megreformálni, hanem a diplomások számát csökkenteni. [De ezt már mondtam tavaly a kaposvári Toldi Gimnázium kapcsán]
Másfél év. Minimum ennyit aludtak át a diákok. Talán abban hittek, hogy a miniszterelnök nem felejti el, hogy ő is volt diák. Talán abban hittek, hogy a felsőoktatás átalakítására valami értelmes párbeszéd után kerül sor.
Másfél év. Rengeteg idő, miközben a kormány szemmel láthatóan, szisztematikusan dolgozik a leendő értelmiségi réteg leépítésén.
Ha most sikeresen keresztülviszik [és miért ne sikerülne nekik?] a felsőoktatásban államilag finanszírozott képzésben részesülők számának a csökkentését, akkor jövő szeptemberben már erre hivatkozva csökkenthetik a gimnáziumi férőhelyek számát is. Elvégre a gimnázium nem ad szakmát, csak az egyetemi, főiskolai képzésre készít fel…
És milyen egyszerű lesz ez most, hogy az iskolák állami kézbe kerülnek.
Scientia potentia est, azaz a tudás hatalom, tartja a mondás.
És úgy tűnik, ezzel tisztában van a kormány is, mert oktatási reform címén csak a konkurenciát akarja felszámolni.
A saját és a gyerekei leendő konkurenciáját.