Mesejátékot hallgatok. CD-ről, pedig a rádióban is hallgatnám, de jobban belegondolva nincs is itthon rádió...
Azon vettem észre magam, hogy rádiómentessé vált az életem. Pedig szól. Hol itt, hol ott, tehát hallom, csak nem hallgatom. A munkahelyemen például egész nap szól a Petőfi. Valami zenét adnak egész nap. Azt hiszem.
A rádió arról jutott eszembe, hogy rakosgattam a cédéimet, és a kezembe került a tavaly karácsonyra kapott három lemez. Mind a három a Magyar Rádió hőskorából származó zenés mesejáték Bozó László rendezésében. Most éppen a rÓZa a nagy varázsló szól, de már előkészítettem az A kék csodatortát és a Kunigunda hozományát is. Mind a három Muszty Bea és Dobay András nagyszerű zeneszerzői és mesélői tehetségét dicséri.
Érdekes, hogy a rádió - ami gyerekkoromban is állandóan szólt műsoraira nem igazán emlékszem. Az első megjegyzett műsor a kabarét leszámítva talán a Szabó család, talán a Kinyerma (így egybeírva, mert így mondta mindenki). Sőt gyerekként még a vízállás jelentést is szerettem, pedig egy szót sem értettem belőle.
Azután jöttek a vasárnapi mesék a Petőfin. Meg volt valami kis színesekből álló hírösszeállítás is előtte vagy utána. A jó ebédhez szól a nótát viszont mindig is utáltam, pedig a fél ország kötelező vasárnapi programja volt a rántott hús mellé.
Teltek az évek a vasárnapi mese maradt, de jöttek mellé a hangjátékok, színházi közvetítések. Főleg 89-91-ben, amikor elköltöztem otthonról. Akkoriban nem igazán tellett tévére.
Még az önálló élet előtt, szólt a kamasz panasz, a kettőtől ötig, meg a reggeli csúcs.
Azután jöttek a kereskedelmi adók. Danubius, Juventus zene-hírek-zene. Bevallom unom őket, nem tartom jobbnak, mint a mediaplayeren a random selectet.
Régen a hang-, mese-, rádiójátékoknak köszönhetően vettem a kezembe olyan írók műveit, akiktől különben sohasem olvastam volna. James Thurber, Mika Waltari, Karácsony Benő, Kolozsvári Grandpiérie Emil és még sokan mások.
Sokszor eszembe jut, hogy jó lenne hozzájutni ezekhez az műsorokhoz. De nem lehet. Ha még egyáltalán megvannak valahol ezek a felvételek, akkor azt gondosan őrzik nehogy valaki hozzájusson.
Kincsek ezek, amiket szépen lassan elfelejtünk. Nézem az előttem lévő lemezek előadóit például: Csákányi László, Tímár Béla, Gálvölgyi János, Sinkovits Imre, Mécs Károly és még rengetek olyan színész, akikről csak szuperlatívuszokban lehet beszélni.
Mindebből a kincsből még megszerezhetőek Muszty Bea és Dobay András mesejátékai. Szerzői kiadásban, mert nekik fontos volt, hogy ne vesszen el, amit alkottak.
A meséik, dalaik itt a titkos úton találhatók meg, ha valaki emlékszik rájuk, vagy sohasem hallott róluk.
Meglepetés hevy metál Sinkovits Imrétől.
