Nem tudom, nem tudhatom, hogy mit mesélt volna Szőcs János az unokáinak. Ha lettek volna unokái. Nem voltak.
Igazából azt sem tudom, hogy ki volt ő, csak egy képet láttam róla.
Valahogy úgy kezdődött volna, hogy amikor harcba indultunk a kínaiak ellen... vagy, hogy amikor partra szálltunk Takuban... vagy, hogy amikor bevonultunk Pekinkbe... Igen, így k-val a végén Pekinkbe.
Huhh, de furcsán hangzik. Amikor magyar haditengerészek bevonultak Pekingbe. Valahogy a történelem mindig tud meglepetéssel szolgálni. Akad valami, amiről az ember nem tanult, nem hallott.
És most itt van a kezemben egy emlékzászló. A közepén, egy fekete-fehér fényképen áll Szűcs János tengerész. Fölé hímezve az SMS Kaiser und König. Maria Theresia cirkáló.
Alatta kilenc zászló.
Olaszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Ausztria-Magyarország, Japán, Németország, Oroszország, és az Egyesült Királyság zászlaja. No meg egy kilencedik zászló. Nincs kifeszítve, mint a többi nyolc. A rúdja törött. A földön hever. A kínai zászló.
Körötte felirat.
1900. Emlék a khinai hadi járatrol 1901. Ha isten velünk, ki ellenünk.
Pekink szeptember 2-án China
Hát igen, a történelemkönyvekből, a mi történelemkönyveinkből kimaradt.
Pedig tanulni kéne, már csak azért is mert érdekes, és ez is a történelmünk része...
Amikor egy nemzetközi haderő részeként a magyar haditengerészek bevették Pekinget.
