Azt hittem megúszom, nem az ingatlanadót, hanem hogy írnom kelljen róla. Egyelőre nem érint. Nincs ingatlanom. …de ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz.
Azt hittem megúszom, nem az ingatlanadót, hanem hogy írnom kelljen róla. Egyelőre nem érint. Nincs ingatlanom. …de ez nem jelenti azt, hogy nem is lesz.
Szóltak, hogy ne írjak marhaságokat, mert még komolyan veszi valaki.
Egy kommentben akartam FSP kérdéseire válaszolni, de ez lett belőle.
Egyenlő pályák, egyenlő esélyek! Én kerékpárral megyek! Ez az örökbecsű Sándor György idézet jutott eszembe szombaton este, mikor az összes híradóban Mónika-show volt.
Nem hittem az őrangyalokban, de láttam egyet. Ma délután, Pesten.
Toleranciáról, vasutas sztrájkról jutott eszembe egy régi történet.
Az én házam, az én váram. Hányszor és hányféleképpen hallottam már ezt.
Az én házam, az én váram. Ősi igazság, de nem mindig segíti elő a békés egymás mellett élést.
A pesti vicc részét képezi a magyar kultúrkincsnek. Egyedi.
A napokban örömmel tapasztaltam, hogy a hülyeség párt és kerület semleges.
"Family Tugedör Plussz - csak töményen!", az Almássy téri Szabadidőközpont "Zárkozz fel!" házzáró fesztiválsorozatából. Nekem a szombat jutott.
Kaszab Csaba lemondott a képviselői mandátumáról.
Találkoztam P. feleségével, Annamarival.
Vannak foglalkozások, ahol nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani. Ez így nem jó, mert, ahogy nagyanyám mondaná, minden foglalkozás olyan, hogy tisztességesnek kell látszani. Különösen, ha a tisztességesség nem munkaköri kötelesség.
Tegnap egy taxis emlegette a hőskort. Azt az időszakot, amikor még csak a főtaxi létezett mint, fővárosi taxis cég. Bár lehet, hogy akkor már volt Buda-taxi is... a lényeg, hogy a taxisok még összetartottak.
Usztics gárdakapitány leszerelt. Legalábbis ezt a hírt tartalmazza a hvg legutóbbi Gárdáról szóló cikke, amely a Gárdát, mint üzletet elemzi.
Viszonylat: 182-es vagy 184-es, tegnap dél körül. A beszélgetés a népszavazásról szólt, a szereplők két harminc körüli férfi.
Furcsa dolog a nyilvánosság, legalább is nekem. Bár nem hiszem, hogy a véleményem valamit is számítana. Sohasem voltam képes megérteni a különbséget a között, hogy valaki mikor közszereplő és mikor magánember. Na, nem egy közszereplőt nem tudok megkülönböztetni egy magánembertől, hanem azt nem tudom, hogy egy közszereplő magánszférája hol kezdődik.
Nem akartam október 23-áról írni...
Legendák keringenek arról, hogy az amerikaiaknak fogalmuk sincs a saját kontinensükön túli világról. Ebben a csúcs állítólag az USA.
300.000. De csak majdnem.
Csak nem adja fel a BKV csapata. Erőltetik ezt a behajtás dolgot.
A tavalyi verőfényes ősz egy délelőttjén, amikor már ébredeztek a Kossuth téri forradalmárok, és még az igazak álmát aludták a vízágyúk, éppen a munkahelyem felé zötyögtem (talán a 14-es busszal).
Lehet-e harckocsival parlagfüvet irtani? Ez a kérdés foglalkoztat azóta, amióta azt hallottam, hogy a tavalyi tankelkötő - Horváth György - is gárdista lesz. Szerintem nem lehet, nem kombájn az.
Ez a 48 óra nem az a 48 óra. Ez nem akció film, csak akciózás.