Nem hittem az őrangyalokban, de láttam egyet. Ma délután, Pesten.
Az őrangyal a Keleti aluljárójában állt egy oszlopnak dőlve. Beszélgetett és napraforgómagot evett. Nem látszott rajta, hogy őrangyal lenne. Farmer, bőrkabát és sportcipő, no meg egy kék kötött sapka. Nem szokványos őrangyal uniformis. Ha az emberek, amikor meglátták, azt gondolták, hogy talán zöldséges, vagy újságos, vagy valami ilyesmi, már ha egyáltalán észrevették.
Pedig voltak figyelmeztető jelek, például az, hogy míg a jobb zsebéből vette elő a napraforgómagot, a héját gondosan a bal zsebébe helyezte. Látszott, hogy idegen. Rendes magyar polgár a szotyi héjat elegánsan széjjelköpi. Főleg meccsen és közterülten.
Úgy tíz méterre az oszloptól, hátát egy üres kirakatnak vetve, ül egy férfi. Részeg. Nem látja az őrangyalt. Alszik. Ruhája piszkos, de jó állapotú. Ölében egy szatyor. Részegen, talán egy jobb világról álmodik. Álmában nem egy hideg aluljáróban ül hajléktalanok mellett. Talán a tengerparton jár.
Két férfi közeledik. Ők sem jobban öltözöttek a részegnél. Beszélgetnek. Hangoskodnak, de csak módjával. Amikor meglátják a részeget, ahogy ott ül az ölében a szatyorral, elhalkulnak.
Az egyik odalép a részeghez.
Az nem mozdul.
Óvatosan az alvó férfi szatyra felé nyúl.
Az nem reagál.
Megfogja a szatyor fülét és óvatos mozdulattal megemeli.
A részeg moccanatlanul alszik tovább.
Elvigyorodik, és a zsákmányával elindul a pályaudvar felé.
Mintha senki nem látná mi történt, bár néhányan döbbenten néznek. Talán felháborodnak a tolvaj pofátlanságától, de inkább ledermednek. Tehetetlenek. Néhányan elfordítják a fejüket és tovább mennek, ők nem láttak semmit. A tolvaj már majd tízlépésnyire van a részegtől. Az oszlophoz ér. Ekkor lép elé az őrangyal.
- Az nem a tied. – mondja. Nem indulatos. Csak megállapítja.
A következő másodpercben - vagy talán már a mondattal egy időben - két kézzel ellöki a tolvajt. Az elesik, majd a részegig csúszik vissza. A társa meg sem mer szólalni. Az őrangyal felveszi a szatyrot, majd átlépi a tolvajt. Nem foglalkozik vele. A tolvaj és társa gyorsan kereket oldanak. Ő meg odalép a részeghez, a szatyrot az ölébe teszi, majd a az alvó kezét belefűzi a szatyor fülébe.
- Vigyázz rá - mondja halkan a részegnek - még ellopja valaki.