Nem tudunk ünnepelni.
Nem tudunk ünnepelni.
Úgy látszik, az életem az öltözködés körül forog. A nyár szokásos fesztiváljain kitört belőlem a nemzeti öntudat.
Eljön az az idő, amikor az ember ragaszkodik a jól bevált dolgaihoz. Én például, utálok nadrágot vásárolni.
Ketten a strandon beszélgetnek. Így viccek szoktak kezdődni...
Tavaly a Sziget kimaradt. Gondoltam ez az idén sem lesz másképpen, de:
Nem szeretem a temetéseket, ám az idén úgy alakult, hogy már másodszor kellett temetésre mennem.
Kinézek a függöny mögül.
A nézők már ott ülnek, de nem rám várnak. Mindegy.
Ehhez az előadáshoz én is kellek.
Talán.