6. Alabárdos

Ne fesd az ördögöt a falra, mert... kereshetsz egy új szobafestőt.

Néha komolyan kellene venni a szólásokat.

Szerencsés gyerek voltam. Voltak tanáraim, akiket tiszteltem. Nem is egy…

Néztem a választási műsort, és isten bizony kíváncsi lettem volna, hogy valójában mi volt az első reakciója a Nemzet GPS-ének, amikor meghallotta…

GPS. A sofőrök igaz barátja, amelyik megmutatja, sőt megmondja, hogy merre hány méter. Mert tudja. Sőt jobban tudja. Még szerencse, hogy nem ő vezet. Persze még az is eljöhet.

Nem mondom, hogy hosszú vívódás után, mert nem volt hosszú vívódás.

Mihály úr – a többségnek egyszerűen Miska bácsi – a hétvégén wellnesselni megy egy rokonhoz Ausztriába.

Tudok egy varázsszót, ha én azt kimondom...Ez a varázsszó Pesten és Budán úgy hangzik, hogy free, magyarul ingyenes. Ettől beindul mindenki. Ami ingyen van, az kell.

Kalkulálok. Kalkulálunk. Kalkulálnak...

- Bagoly mondja verébnek, hogy tollas a háta. – minősíti a negatív kampányról írt posztomat Z. – Te, úgy különben magadnál vagy? Olvasd már el, hogy mit írtál! Ökör. Negatív kampányt folytatsz a negatív kampány ellen. Gratulálok!

...te mit keresel itt? Egyszerre kérdezték. Az egyetlen különbség csak az elő szó volt.

Ma rájöttem, hogy a Fidesz nyerte meg ezt a választást, a végeredménytől függetlenül. Legyőzte a liberálisok után a szocialistákat is.

H. Kovács kolléga, azaz az egykori H. Kovács kolléga az ajtóban állt a szatyorral. Már elköszönt a bent ülőktől. Azok ketten majd tíz éve a szobatársai, most az asztalukon matattak, mintha valami sürgős, vagy fontos dolguk lenne.

Úgy tűnik, hogy gárdistának lenni jó dolog. Legalábbis jobb, mint rendőrnek lenni.

Laci bácsi becsukta az ajtót. Kétszer. A másodikat nyomatékosításnak szánta. Csend lett.

Azt hiszem, bennem van a hiba.

Kendermagék piknikeztek a marihuána legalizálásáért... és hazudnak.

A Magyar Hírlapban megjelent egy kritikus vélemény az USA-ról...

Öltönyös fiúk és csinosba öltözött lányok. Egyesével. Csoportokba verődve. A találkozások, most egy pár napig nem azzal kezdődnek, hogy „jössz...?” vagy „voltál...?”. Még csak nem is csajokról, pasikról szólnak az első mondatok. A vezető hír, igaz csak rövid ideig a „hogy sikerült?”.

A hócipőm tele a kockasajttal. Valahogy mindig belémb... öööö, szóval felbosszant.

A Vidéki fiú elaludt egyszer és mindenkorra. Kár érte. Faludyval Villon magyaritásával élve mondhatnám azt is, hogy a rum tette ezt meg az átkozott likőr, elvégre a Hubertust szerette.

Üvegharang. Azt hiszem kamaszként láttam egy filmben – talán Marco Poloról szólt – ezt az ötletes kínzóeszközt, az üvegharangot.

Még egy utolsót szívott a cigarettából, majd a dekket a busz alá lőtte. Felszállt. A lépcsőn kapta el a harákoló köhögés. Fuldoklott. Közben az induló busz is megpróbálta felborítani. Visszadőlt a csukott ajtónak. Mire a busz ötven méterrel arrébb megállt a piros lámpánál összeszedte magát.

Még egy utolsót szívott a cigarettából, majd a dekket a busz alá lőtte. Felszállt. A lépcsőn kapta el a harákoló köhögés. Fuldoklott. Közben az induló busz is megpróbálta felborítani. Visszadőlt a csukott ajtónak. Mire a busz ötven méterrel arrébb megállt a piros lámpánál összeszedte magát.

Kedves Szülők, már most szólok előre, hogy nem kell rohanni és átnézni a gyerek telefonját...

Hiába no, ez a válság sok minden átértékelésére készteti az embert. – vigyorog Z. miközben a száját törli az utolsó falat csülkös sztrapacska után. – Itt van mindjárt a rendezett körülménynek kérdése.