Ha már a meséknél tartok, eszembe jutottak elfelejtett mesélőink. Kire gondolok? A Magyar Rádióra, az egykorira. A nagybetűsre.
A Magyar Rádió aranykora emlékeim szerint a '80-as évek elejére esett. Akkoriban még rengeteg hallgatható műsor ment.
Szerettem a színházi közvetítéseket, rádiójátékokat, és a Rádió Kabarét.
A színházi közvetítések és a rádiójátékoknak sokat köszönhetek. Talán nélkülük sohasem olvastam volna kortárs irodalmat. Nekik köszönhetem Kolozsvári Grandpierre Emilt, Karinthy Mártont, Mario Vargas Llosát, Tankred Dorstot, James Thurbert.
Ha nincsenek ezek, ma lehet, hogy csak Rejtőt és krimiket, meg fantasyt olvasnék. Amit olvasok is, mert jó és szeretem, de így azért jobb. Nekem.
A Rádiókabarét nem kell külön kiemelnem, szerintem nem létezik olyan ember aki, ha tehette hétfőnként és csütörtökönként nem azt hallgatta. Igen a rádió népszerűbb volt, mint a tévé és ezt nem csak a szegényes tv műsornak - a választék hiányának - hanem a nagyszerű műsorainak is köszönhette. Ha a csak netrádió formájában is, de elérhetőek lennének ezek a műsorok, csak ezt hallgatnám. Jó lenne egy online rádiómúzeum, ha már van filmmúzeum.
Kicsit elkalandoztam a meséktől, holott rendszeresen hallgattam vasárnap kora délután a mesejátékokat. Ez volt az igazi kedvenc még húszévesen is. Külön szerencsém volt, hogy nálunk ez esett ebédidőre és nem a „Jó ebédhez szól a nóta". Az utóbbitól az étvágyam is el ment.
Ezek közt a mesék közt halottam először a Kék csodatortáról, Kvantum Fantum csapdájáról, vagy MacVedelről a kalózkísértetről. Modern, zenés mesejátékok, a szerző Muszty Bea és Dobay András, a szereplők a kiváló színművészek.
A Muszty-Dobay - így együtt - több nemzedék gitároktatója, és nagyszerű szerzők, és még nagyszerűbb emberek.
Olyan meséket írtak, amihez képest Ms Rowling Herry Potterja tényleg csak varázslóinas.
De ezekre a mesékre a Magyar Rádiónak nincs szüksége, és aki nem ismeri nem is keresi, így lassan eltűnnek a süllyesztőben.
Nem kéne hagyni, egyelőre a még ez a kincs megvan, és a Titkos úton el is érhető.
